Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

tek a divényhutai üveghutáknál, és ezekkel üvegezték be a kőműves által beépített új nyílászárókat.

Ki lehetett ez a „Jóseff kőmíves", aki valószínűleg a nagy részét végezte az 1760-as évek építkezéseinek a kastélyon? Jézus atyja, József ácsmester a kőművesek védőszentje lévén, szinte minden pallér ezt a keresztnevet kapta. Achholczer József feleségét Dudás Borbálának hívták, Szécsényben született 1756-ban lánya, Mária. A vármegye kézműves-összeírása 1757/58-ban két szabados jogállású kőművest - Schmied József és Strevitzer János Bertalan - mutatott ki Szécsényben.

A későbbi évekből már nincsenek ilyen részletes számadások, de változás is történt a kastély és az uradalom birtoklástörténetében.

Gr. Forgách János (1724-1774), a gácsi és somoskői uradalmak ura 1764- ben Miklós öccsétől, 1767-ben pedig súlyos beteg Zsigmond öccsétől is haszonbérbe vette szécsényi birtokrészüket, és az uradalom tényleges birtokosa lett. Zsigmond grófot, aki jótékony lélek volt és élete végén maga kereste fel a szegény sorsú szécsényi betegeket, étellel, orvosságokkal látta el a rászorulókat, 1769. július 4-én helyezték örök nyugalomra a szécsényi ferences templom kriptájában.52 Özvegye, gr. Nádasdy Erzsébet a négy kis árvával továbbra is Szécsényben lakott, de birtokrészük János gróf kezelésében volt, aki az árvák eltartására és nevelésére évi négy részletben összesen 6 000 Rft-ot adott mindössze.

Hiába indított pert az özvegyasszony elhunyt férje jószágainak korlátlan birtoklása érdekében, gr. Forgách János arra hivatkozott, hogy a szerződést tizenkét évre kötötték, és ő maga tetemes beruházásokat eszközölt a szécsényi birtokba is. 1774-ben János gróf elhunyt, kiskorú fiai, Antal (1761-1801) és Alajos gyámja Miklós (1731-1795) lett. Ezzel átmenetileg a Forgách nemzetség minden szécsényi birtokrésze a gyermektelen, nagy tekintélyű Miklós (1777-1785 között nyitrai főispán) kezelésébe került. Gr. Forgách Zsigmond özvegye, gr. Nádasdy Erzsébet 1779-ben kapta vissza a szécsényi domínium felét, és legnagyobb fia, József (1763-1832) nagykorúvá válásáig maga gazdálkodott a birtokon.

Gr. Forgách Miklós 1795. szeptember 15-én kelt végrendeletében jószágait a fiúágra hagyta. Özvegyének, Pinelli Jozefának természetesen jogában állt, hogy ura minden jószága jövedelmeit élete végéig, vagy esetleg új házasságkötéséig élvezhesse, ő azonban „csendesebb életet akart magának választani", ezért 1797. december 7-én Pozsonyban szerződést írt alá, amely János utódai, Antal és Alajos jogait is elismerte a néhai Miklós szalánci, hertneki és szécsényi-gyöngyösi uradalomrészeire, azonban valamennyi birtok egy tagban való igazgatását gr. Forgách Józsefre (1763-1832) bízta. Az 1797. december 8-án aláírt újabb szerződéssel a teljes szécsényi urada52 PÁLMÁNY Béla 1973, 4-6.; P. HORVÁTH Imre 1769.

92