Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)
lom és a kastély is gr. Forgách Zsigmond és gr. Nádasdy Erzsébet legidősebb fiára szállt.53 Térjünk vissza azonban az 1760-as évekre. Az első külföldi vendég, aki megemlékezett a szécsényi kastélyról, egy brüsszeli születésű vallon jezsuita professzor volt, Francois-Xavier de Feller (1735-1802), aki a teológiát Luxemburg után Nagyszombatban tanulta, és 1765-1769 között végigutazta Magyarországot, Erdélyt, Szlavóniát, Csehországot, Lengyelországot, Itáliát, Svájcot, Németországot és Hollandiát. Halála után megjelent kétkötetes útinaplói valóban „rengeteg érdekes megfigyelést és elmélkedést" tartalmaznak.54 Gróf Forgách János vendégeként 1766 decemberében megfordult gácsi kastélyában, melynek belső berendezését „nagyon szépen és gazdagon bútorozottnak", a grófné lakosztályait „királynőhöz méltónak" találta, a sziréneket, törököket, mórokat, keleti filozófusokat ábrázoló, szép, szobor formájú porcelán kályhákat pedig egyenesen megcsodálta. 1767. április 9-én egy tizennyolc fős társasággal - Gácsból Hatvan felé utazva - átment Szécsényen is, „ahol gróf Forgách Zsigmondnak van egy nagyon szép kastélya: az egykoron a törökök által uralt erősség jelenleg már lerombolva", majd gyorsan tovább is mentek Tóidra, ahol saját szemével látott egy 114 éves asszonyt - Magyarország számos, számára első pillanatra hihetetlen korú matrónáinak egyikét. Nagy kár, hogy de Feller atya nem időzött hosszasabban Szécsényben, akkor talán bővebben is írt volna gr. Forgách Zsigmond nyugati szemmel is „nagyon szép" kastélyáról (un fort beau chateau), mely az átépítések után elnyerte maitól alig eltérő alakját. így most búcsúzzunk el mi is a barokk műremek építésének ötödfél századától. ” PÁLMÁNY Béla 1973, 6. 54 Francois-Xavier de FELLER 1820, L, 113., 117., 211. A szerzőről: Carlos SOMMERVO- GEL: Bibliothéque de la Compagnie de Jésus. Tome HL, Bruxelles - Paris, 1892, 606. 93