Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

rosrészben lévő háromhelyiséges ház korszerűsítése volt, nyilván az uradalom gazdatisztje lakása számára.

A főúri lakóhely állapotáról az időben következő helyzetleírást a magyar királyi kamara megbízásából Szumeray György besztercebányai harminca- dos készítette 1718. május 1. után.36

Ekkor a szécsényi uradalom két fele közül az egyik örökösjogon a gr. For- gách, zálogjogon a gr. Koháry család birtoka. Ez gr. Forgách Simon kuruc generális császárral szembeni „hűtlensége" miatt elkoboztatott és jogilag kamarai jószággá vált. Koháry ugyan mindent megtett, hogy a nekiadott „végvári jogot" (praesidialitas) épségben hagyva a jószágot ne írják össze, és később még a Forgách família is sokat - és eredményesen - fáradozott az uradalom visszaszerzéséért, ám a kamara a felmérést elvégezte.

A tisztviselő megfigyelése szerint Szécsényben mindössze negyven lakott házacska volt, jobbára „magyar módra" - azaz cölöpök között „rovátkolt" fából eszkábált, sárral tapasztott, zsúppal, esetleg zsindellyel fedetten - építve, a mezőváros nagyobb része pedig „a különböző villongások és a gyakori tűzvészek miatt" romos és elhanyagolt állapotban leledzett.

„A várbeli rezidencia Forgách részről részben teljesen romos, részben pedig méltóságos gróf Koháry országbíró úr költségén helyre állítva, a másik részről pedig romjaiból fel lett építve, (az épület) értéke mintegy 4 000 forintra becsülhető."

Az összeírás másik változata így ír e lakóépületről: „Maga a rezidencio- nális vár az elzálogosítás óta lakatlan, csupán csak az elhagyott falak látszanak, részben mindazonáltal e vár helyreállításáról, nyugat felé eső szárnya falainak alapjaiból való felépítéséről és így, nagyobb részt saját költségén lakásra alkalmassá tételéről a méltóságos úr gondoskodott. A hely egyébiránt fekvése és egyéb körülményei tekintetében nagyon kies és megfelelő."

Kárttyik Sámuel kőművesmester munkája nyomán tehát a „paloták" egy része lakhatóvá vált, más része - az épület keleti fele - viszont még romos maradt, hiszen itt a tulajdonjog is függőben volt.

Az agg Koháry azáltal tette teljessé az épület feletti rendelkezést, hogy 1718. december 3-án védlevelet szerzett III. Károly királytól és Savoyai Jenő36 OL E 156 U et C 9:60 (1718). Szumeray leveléből a két fontos idézet eredeti szövege: „Residentia Arcensis ex parte Forgacsiana partim totaliter ruinata, partim verő expen- sis Excellintissimi Domini Comitis Koháry Judicis Curiae Regiae restaurata, parte verő altera a ruderibus exaedificari procurata aestimatur praeter propter ad 4000 florenos." - „Arx ipsa Residentionalis ipso Inhypothecationis tempore inhabita existens, modo non nisi muri desolati conspiciuntur, in parte mihilominus eandem Arcem restaurari, quinimo Tractum occidentem versus muro fundicibus exaedificari, sicque potiori ex parte propriis sumptibus ad inhabitandum accomodari idem Excellentissimus Dominus procuvarit. Locus caeteroquin a prospectu ex situatione, caeterisque circumstantiis valde amoenus et commodus."

81