Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)

helyre, az hol az előtt volt, vagy másutt az hely mivoltának alkalmatosságá­ra nézve meg légyen.. ,"29 Koháry tehát már a mezőváros betelepítése előtt gondolt arra, hogy ő és testvérei számára kijelöljék lakóhelyét. A „megszállítás" - ahogy a korabeli­ek a betelepítést nevezték - gyorsan haladt: Bárkányi János 1691. május 16- án már arról tudósította Koháryt, hogy „Mink itt Laudis DEO dietim szapo­rodunk és épülünk, felesebb számmal tanállja Nagyságod Szécsént".30 Történt-e intézkedés a vár és a kastély helyreállítására is? Az I. Lipóttól elnyert engedélynek volt egy kikötése, amely a két volt végvárat, Füleket és Szécsényt azzal a feltétellel adta vissza a földesuraknak, hogy immár nem szükséges, hogy „őfelsége végházai" legyenek, de ez addig érvényes csu­pán, amíg a hadi helyzet esetleges rosszra fordulása miatt nem válik szüksé­gessé ismét végvárnak való rendelésük. Koháry, a Habsburg-uralkodóház rendíthetetlenül hű és engedelmes végvári főtisztje számára ez az óhaj pa­rancs volt, kötelességének tekintette két mezővárosa megerősítését. De a Fü­leken és Szécsényben megtelepedő nemes és „nemtelen" rendű lakosok is a végvári vitézlő rend kötelességei és előjogai szerint kívántak tovább élni. Az 1690-es évek és a kuruc szabadságharc korának forrásai egyöntetűen bizo­nyítják, hogy - a földesúrnak adott cenzuson és heteddézsmán kívül - a két oppidum lakosai magukat az egyházi, megyei és állami adótól mentesíteni akarták, azzal az indokkal, hogy „minden polgári szolgálatuk abban áll, hogy éjjel-nappal szolgálni tartoznak" (totum civile servitium in ipsis con- sistat, noctu dieque servire debeant).31 A szécsényi végvár leromlott falait Koháry már 1692-ben helyreállította, melyről az alábbi elismervényeket adta a munkát végző kőművesmester.32 „Én aláb(b) meg írt recognoscalom per praesentes, hogy reá feletém Mél- tóságos Gróff Koháry István Uramnak eő Nagysághának, három jó mester legint Budáról fogok küldenem eő Nagysághának ide Szécsényben, kiknek lészen fizetések nap számra tíz garassával, úgy mint ötven pénz(z)el, hogy ha pediglen valami ün(n)ep esnék, az melly munkájokot interrumpálna, öt garassával fizessen eő Nagyságha, úgy esős időben is ha nem dolgozhatnak, mely fizetésért tartozzanak ők is reggel öt órakor elé állani és délután hét óráigh munkálkodni. Melyrül adtam ezen Rescognitiomot pecsétemmel megerősítvén. Actum Szécsény 12. Aug(usti) Anno 1692. Martinus Kolher Budensis Fabrorum murariorum magister [Pecsét] Coram me Stephano Vajszár [Pecsét] 29 SABB Koháry-Coburg It. Jelzetes ir. III. 8984. (1690). 30 Uo. 111. 3060. (1691). 31 PÁLMÁNY Béla 1982, 75. 32 SABB Koháry-Coburg lt. Jelzetes ir. III. 3059. (1692) és III. 3078. (1692). 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom