Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)
Coram me Sigismundo Legani [Pecsét] Coram me Augustino Szeleczky [Pecsét] Coram me Georgio Ficzor [Pecsét]" „Pöstén felül való portioban az mint az Paloták vannak talaltatik kőfal öli száz kilenczven és fél, mindenikét aestimálván három Rhényes forintbn, tészen in Universum ött száz hetven egy forintot, ötven pénzt. Item az bástyának bolto- zattya tészen hat öllet, mindenikét harmad fél forintban computal van, tészen tizen ött forintot, tészen in Universum ezen portionak aestimatioja (Pinczén kívül, mely három száz forintra böcsültetik) öt száz nyolczvan hat forintot ötven pénzt, id est fi 586 50 Lutheránus Templom felől való portioban találtatik kőfal öli száz ött, melynek mindenike aestimáltatot három Rhényes forintban, tészen ezen portionak aestimatioja in Universum három száz tizen ött forintot, id est Rhen(enses) fl(orenos) 315 Az kapu felől való portioban talaltatik Kőfal öli ötven kettő meg fél, melynek mindenike aestimáltatik három Rhénes forintban, és így tészen ezen portionak is aestimatioja négy száz ötvenhét Rhenyes forintot ötven pénzt, id est Rhen(enses) fl(orenos) 457 50. Actum Szécsény 11. Augusti 1692. Martinus Kolher Magister Fabrorum Murariorum Budensis" A lerombolt szécsényi vár falát három oldalon (portióban) állították helyre: az északi oldalon „az paloták" részén a bástyáig (valószínűleg az északkeleti Kerekbástyáig) 190,5 öl (kb. 362 m), a nyugati oldalon - ahol a vedután látható és régészetileg újabban feltárt helyen a lutheránus templom is volt - 105 öl (199,5 m), végül a déli, Rimóci- vagy Forgó-kapu felőli részen 152,5 öl (kb. 190 m) hosszúságban, alighanem a ma is beépített, vörös égetett téglákkal emelve a falat. A kastély helyreállításáról ez az irat nem tesz utalást, de páratlanul érdekes topográfiailag. Az 1711-et megelőző két évtized építéstörténete még fehér foltot képez. Az azonban állítható feltevés, hogy a kastély a kuruc szabadságharc idején - amikor a labanc gr. Koháryaktól elkobozták és a kuruc gr. Forgách Simon kapta vissza az egész szécsényi uradalmat - számos alkalommal nyújtott fedelet átvonuló katonáknak. 1696 és 1703 között a vármegye nemesi közgyűléseit is többször Szécsényben (in oppido) tartották, de a kastélyra nem utalnak jegyzőkönyvek. A labancok 1709 novemberében foglalták vissza Szécsényt, ami egyúttal azt is jelentette, hogy az uradalom visszakerült gr. Koháry István és testvérei, illetve azok gyermekei tényleges birtokába. 78
