Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény és környéke kereskedelme és vendéglátása (1725–1848)

vagy pedig egytől több évig, előre kialkudott feltételek szerint megszabott összeg ellenében haszonbérbe bocsátották a jogot vállalkozóknak. A földesuraknak az első forma a forgalomtól változó, az utóbbi viszont állandó jövedelmet biztosított. A szécsényi domínium mindkét formában gyakorolta e jogait, a házi kezelés, illetőleg az árenda egymás mellett dívott.

Vizsgáljuk most meg e regálék különféle formáit és azok alkalmazását a Forgách-uradalomban!

III. A) A vásártartás és vámszedés regáléja

A vásártartás és a vámszedés királyi kisebb haszonvételeinek a XVIII-XIX. században már nem elsősorban az itt beszedett illetékek nagysága kölcsönzött jelentőséget, hanem a kereskedelem fellendülésének az iparfejlődésre gyakorolt hatása. A királyi vásárprivilégiummal felruházott földesúr jogot nyert helypénz szedésére, a vásárosok barmaik legeltetéséért 2 dénárt fizettek naponta, és a piacon „sátrak alatt való" bormérés kizárólagosságán túl elővásárlási jog is illette. Ez utóbbi jogot Mária Terézia 1767. évi urbáriuma (VII. §) a földesúrnak saját jobbágyával szemben csak utóbbi sérelme nélkül, egyezkedéssel megállapított áron és készpénzfizetés ellenében engedte meg, az 1836. évi 8. törvénycikk azonban e sok visszaélésre alkalmat adó előjogot eltörölte.25

A vámszedés regáléja a földesuraknak azon a címen jelentett jogot, hogy karbantartották az utakat, hidakat, sáncokat, gátakat, és ezért minden nem kiváltságos utasnak meghatározott tarifát kellett fizetnie, nem személye vagy árui, hanem a szekerek, igás- és haszonállatok után.26

Egy felmérés szerint 1725-ben Nógrád megyében kilenc helyen szedtek vámot. A füleki, szécsényi, vilkei, alsóesztergályi vámok tartoztak az első, a rappi, gyarmati, mulyadi, alsósztregovai és vámosfalvi vámok pedig a második csoportba. A vámtétek az alábbiak voltak. Egy megrakott szekérért 5, illetve 7 V

2, az üres szekérért 2, illetve 3, egy pár ökörért 1, illetve 1 V2, egy lovasért 1 V2, illetve 2, egy lóért 1, illetve V2, négy-négy juhért vagy sertésért 1, illetőleg 1 V2 dénárt kellett fizetni a vámra kötelezett személyeknek, míg a nemesek vámmentességet élveztek.27

II. József határozott célja volt, hogy a Helytartótanács útján szabályozza a vámolást. A vármegyéknek tájékoztatást kellett adni, hol, milyen címen, mekkora vámokat vetnek ki, és gondoskodnak-e a földesurak az utak, hidak, sáncok, gátak javításáról és őrzéséről. Nógrád vármegye küldöttsége

25 MJLex. VI., 947.

26 1741. évi 28. törvénycikk. Corpus Juris 1740-1835, 37.

27 OL P 1882 - Forgách cs. lt., 14. t. Szécsényi uradalom, vámtáblázat (Tabella telonialis). Az 1725. június 11-ei nagyzellői megyegyűlés határozata 1785. évi hiteles másolatban.

357