Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szécsény és környéke kereskedelme és vendéglátása (1725–1848)
1. számú táblázat: Szécsény, Balassagyarmat és Losonc kereskedőinek becsült befektetett tőkéje 1828-ban Befektetett tőke Minősítés (osztály) Szécsény Balassagyarmat Losonc quaestor mercator quaestor mercator quaestor mercator 6000 Cft I. 1 1 1000 Cft III. 1 2000 Cft V. 1 4 1000 Cft VI. 1 3 1 500 Cft VII. 2 3 3 2 1 250 Cft VIII. 7 22 28 31 3 125 Cft IX. 3 14 6 12 4 Vagyis Nógrád vármegye 243 adózó kereskedőjéből és kalmárjából 53 élt Szécsényben (21,81%)- Ennél többen csak Balassagyarmaton laktak: 41 quaestor és 50 mercator (37,45%). Viszont első pillantásra talán érthetetlen, hogy Losoncon - melynek ipara fejlettségét, vásárai országos jelentőségét fentebb bizonyítottuk - milyen kevés adóköteles kereskedőt írtak össze. Ennek okait abban látjuk, hogy nem helybeli, hanem a Felvidékről és az alföldi, nógrádi területről ide járó kereskedők bonyolították le a vásári üzletkötéseket. Feltétlenül oka a hivatásos kereskedők csekélyebb számának, hogy zsidók Losoncon az említett rendeletek miatt nem telepedhettek le. Végül az itt lakó kereskedők egy része nemesi kiváltságokat élvezett - így őket nem vették be az adóösszeírásba. A befektetett tőkére vonatkozó fenti adatok - bár bizonyára kisebbek a valóságnál - jól mutatják a vagyoni differenciálódást, másrészt a vándor- és felvásárló kereskedelemből élők többségének szegénységét. Egy szécsényi quaestor (neve nem azonosítható, de feltehetőleg Schönberg Fülöp) 6 000, egy további 1 000 Cft-ot invesztált kereskedésébe, a túlnyomó többség viszont legfeljebb 250 Cft-ot. A környékbeli falvakban is írtak össze 1828-ban kereskedőket. Varsány- ban egy vándorló, Sipeken két bőrkereskedő mercator élt, valamennyiük befektetett tőkéjét 125 Ft-ra becsülték. A falusi zsidók többsége azonban az opifex (kézműves) rendi kategóriába besorolt korcsma- és mészárszék-haszonvételből kereste kenyerét, de nemegyszer számottevő igás- és haszonállat, valamint szőlővagyon is volt a kezükön, ami arra utal, hogy mezőgazdasági tevékenységből - birkatartás, bortermelés, marhatartás - igyekeztek kiegészíteni keresetüket. A varsányi Hoffmann Bernátnak két lova, hat ökre, négy tehene, nyolcvan juha volt, hat kapás szőlőt műveltetett, bérelte az uradalom egyik korcsmáját és pálinkafőző üstöt is üzemeltetett, három szolgát foglalkoztatva. A kereskedőnépesség szűkös megélhetőségei között úgy, ott és abból igyekezett pénz szerezni, ahogy, ahol és amiből tudott. A kereskedők, ha lo354
