Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény és környéke kereskedelme és vendéglátása (1725–1848)

vük volt, fuvarozást is vállaltak, a korcsmárosok kereskedtek is. A legnagyobb piaca ebben a korban a gabonának és a gyapjúnak, valamint a bőröknek volt, a szegényebb kereskedők viszont „norimbergi árukkal" - pántlikával, tűkkel, cérnával, kendőkkel - házaltak, vagy a papírgyártáshoz szükséges rongyot vásárolták fel.

Két gazdag kereskedő tevékenységének vázolásához források is állnak a rendelkezésünkre.

Herschl Mátyás 1772 márciusában bekövetkezett haláláig éveken át a szécsényi zsidó község bírája volt. Az uradalmi számadások gyakran szólnak kereskedő-tevékenységéről. Az 1760-as években többször megvásárolta gr. Forgách Zsigmond egész évi gyapjútermését, máskor állatbőröket vett, egyes években pedig - 70 Rft-nyi borsos árendáért - bérbe vette a „kisbót" nevű uradalmi házat és vele a rozspálinka-árulás haszonvételeit is.20

Halála után örökösei pereskedni kezdtek jelentős vagyonán, amely a kintlévőségekkel együtt 6 710 Rft 80 d-t tett ki. A fennmaradt hagyatéki leltár szerint felesége „móringra" 1 200 Rft készpénzt, valamint aranypénzeket (824 Rft 10 d értékben), továbbá arany és drágaköves ékszereket örökölt. Érdekesebb viszont, ha portékáinak jegyzékét részletezzük: egyrészt norimbergi árukat tartott raktáron (hetven zsinór, négy pakli gomb, tizenkét tucat karikagyűrű, öt papiros gombostű, egy font fehér cérna, húsz tucat kana- vász kendő, pántlikák), másrészt - jóval nagyobb értékben - szöveteket (360 sing kékvászon, több vég sárga, fekete, kék, és zöld „fain" vászon, negyven rőf fátyol). Értékesítésre szánt még tíz pár kesztyűt, három hordó mézet, húsz font gyertyát és két tucat csontnyelű bicskát is.

Kamat fejében kölcsönadott halála napjáig, és így kintlévőségben volt helybeli zsidóknál 1 256 Rft 43 dénárja, keresztényeknél pedig 3 445 Rft 13 dénárja. Az egyik szécsényi földesúri családból Wattay József 1 450 Rft-tal, Wat- tay Jánosné pedig 302 Rft-tal tartozott neki. Ez utóbbi tételek rávilágítanak a tehetős kereskedők egyik fontos tevékenységi körére, a hitelügyletekre is.

Fél évszázaddal később Lobi Simon kereskedő gazdasági tevékenysége hasonló volt Herschl Mátyáséhoz. Rozsot, feles búzát, egyes években a teljes gyapjútermést megvásárolta gr. Forgách Józseftől, birtokokat vett árendába - így a Wattayak szécsényi uradalmát és Raich Karolina mihálygergei jószágait.21 1827-ben három évre haszonbérbe vette a Forgách-uradalom szécsényi pálinkaházát és 1 000 Ft-ért a mezővárosi serfőzési és árulási regálét is.

A korabeli kereskedők másik csoportját a „görögök" alkották. Nem a nemzetiségük volt görög, hanem a vallásuk volt görögkeleti - azaz szerbek vagy más balkáni népek fiai is lehettek. Szécsényben az 1760-1780-as években Mihál20 OL P 1882. - Forgách cs. It., 14. t. Szécsényi uradalom, számadások 1762,1763,1764.

21 NML IV. 1. a), Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei, 1821/260. és 1816/4/1479. sz.

355