Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

A szécsényi céhek története (1617–1857)

biek vagy más városok céheiben voltak tagok (a kovácsok, asztalosok például Vácott), vagy kontárként dolgoztak. A takácsok helyzete különleges volt, mivel nem privilegizált céhet alkottak, így segédeket is tarthattak.

3. számú táblázat: A szécsényi ipar ágazati megoszlása 1828-ban

Mesterek száma

Segédek száma

Ágazati összesítés

Iparág

Foglalkozás

összes

egész

évben

az év egy részében

0

1

2

mester

segédek

Cerdo (varga)

7

4

3

5

2Cothurnarius

9

4

5

7

219

(29,23%)

El

Bőripar

(csizmadia) Sutor (cipévar- ga, suszter)

3

32

1(33,33%)

Szabó

13

10

3

12

1Textil- és

Takács

13

9

4

9

4

_

Szűcs

3

2

1

3

32

5

ruházati

Festő

1

1

1(49,23%)

(33,33%)

ipar

Gombkötő

1

11Köteles

1

11ÉlelmiszerMészáros

4

42

1

I(x2)

5

3

ipar

Sütő, pék

1

11(7,69%)

(20,0%)

Asztalos

2

22c;

Faipar

Kádár (pintér) Kerékgyártó

2

1

2

1

2

1

“

(7,695)

(13,33%)

Építőipar

Üveges

1

111

(1,54%)Vasipar

Kovács

1

111

(1,54%)Egyéb

Borbély

Dohányvágó

1

1

1

11

12

(3,07%)Összesen:

65

49

16

51

13

2

65

15

100%)

(100%)

Az 1828. évi országos összeírás (lásd a 3. számú táblázatot) bizonyítja azt is, hogy a kézművesek mezőgazdasági munkát is végeztek a paraszti mezővárosban: a hatvanöt közül huszonhárom művelt szőlőket. Egy mester 12, kettő 6-6, nyolc 4-4, tíz 2-2, kettő pedig 1-1 kapás nagyságú szőlőt birtokolt a szécsényi határban. A kilenc csizmadiának összesen 17 kapás, a hét tímárnak 24, a takácsoknak 22 kapás szőlejük volt.

Az 1828 és 1848 között eltelt húsz évből már viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre az iparosokat regisztráló összeírások. Ezek részben a vármegye által készített „dicalis conscriptiók" (rovásadó-összeírások), amelyek ugyancsak az adózó népesség adóalanyait és tárgyi javait veszik számba, mint az 1828-as országos összeírás. Az 1839-ből való uradalmi birtokösszeírásban viszont szerepelnek a gr. Forgách Pál joghatósága alatt élő nemesek is, de termé342