Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)
IV. 6. A Márkus család A szécsényi Márkus család is egyike a sok, XVII. században címeres nemeslevelet szerzett famíliáknak. Nagy Iván szerint I. Lipót király 1667. szeptember 10-én nemesítette meg Márkus Istvánt, feleségét, Stanno Ilonát, fiát, Balázst, és három leánygyermekét, illetve István testvéreit, Jánost és Andrást, és annak feleségét, Szekeres Dorottyát. Az armálist Nógrád vármegye Füleken, 1668-ban tartott közgyűlésén kihirdették, ezzel teljes jogú nemesek lettek. Ugyancsak Nagy Iván említi, hogy a család egyes tagjai a Kukla ragadványnevet viselték.120 A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben a nemesi felkelésre kötelezettek között írták össze Márkus Balázst, Jánost, akik fiaikat (előbbi Mátyást) küldték hadba.121 A korai nemesi összeírások nem említenek sem birtokosként (1709), sem armalistaként (1709,1716,1723) egyetlen Márkust sem, viszont 1716-ban a félnemes „szabadosok" (libertini) között szerepel két tehetős szécsényi mészáros: Kukla István (adóköteles vagyona hat vagy tíz igásökör, két tehén, két háromévesnél idősebb tinó vagy üsző, egy öreg sertés, 72 kila búza és 12 kila árpa = 13 dika) és Kukla András (négy igásállat, két tehén, két tinó vagy üsző, egy sertés, 72 kila búza = 9 dika). Hogy személyükben Márkusokról van szó, alátámasztja a Nagy Iván művében közölt részleges családfa is, amely szerint a három nemességszerző testvér közül András fiát is Andrásnak hívták, és az unoka volt az a János, aki 1769-ben nemesi bizonyítványt kapott. Kukla János neve a forrásokban is többször előfordul. így 1757-ben gr. Forgách Zsigmond negyvenhét éves, szécsényi lakos „taxalistájának" volt titulálva (nemesi voltára az ő nevénél nem utalt a tanúvallomási jegyzőkönyv, pedig ezt a nemesek esetében sohasem mulasztották el), és azt vallotta egy perben, hogy tizenegy évig szolgálta volt a grófot, és a többi taxalistához hasonlóan időnként segített a majorsági építkezéseknél.122 De más bizonyítékok is vannak arra, hogy a Kukla család 1769 előtt nem számított elismert nemesnek: 1754/1755-ben a Szécsényi járásban sem Kukla, sem Márkus nevű nemest nem írtak össze, viszont Pencen öt „nemes és nemzetes" Márkus élt, három István és két János. Még Szécsény mezőváros 1765 áprilisában, a vármegye által készített összeírásában sem a nemesek, hanem a telket művelő taxalisták között írták össze Kukla Jánost (telke tartozékát harminc köböl búza, hat köböl zab és négy köböl kukorica, állatállományát két ökör, egy fejőstehén és három sertés képezte). Ugyanő 1769-ben >2» NAGY Iván 1857-1865, VII., 331-333., 337. 121 SZIRÁCSIK Éva 2004, 47., 60. 122 OL E 205 - Acta cameralia, 78. t. (1757), Sipeki Balás Ferenc és Ficsor József pere. 287
