Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

A csereszerződést 1727. március 15-én kötötték meg, de a Balások csak azt követően lettek teljes jogú birtokosai Sipek felének, ha adománylevelet is szereznek rá. A nádori adománylevél 1743. október 20-án kelt, és megerősítette Grassalkovich és a Balások - Márton, Mátyás, János, Ferenc, András és György - között 1727-ben kötött cserét. A sipeki birtokért még 400 forintot kellett fizetni.

A szécsényi uradalom Nyáry-Haller-felén zálogjogon birtokló és gazdálkodó Balás családok nem mindegyike tartozott ezen ághoz. Nekik - ha a törvényes birtokos visszafizette számukra a hajdan letett zálogösszeget és az általuk emelt épületek becsárát - el kellett hagyniuk a régi házat, és máshol kellett keresni maguknak megélhetést. Többnyire a környék falvaiba (Rimóc, Varsány, Hollókő, Nagylóc, Szentiván) költöztek, néha azonban a messze távolba, így a Bács megyei Kishegyesre (Mali Idjos) vetette őket a sors.

Mária Terézia 1770-ben végrehajtott úrbérrendezésének iratai szerint a család Balás István révén, akinek két úrbéri telke volt (egy egész, egy fél és két negyed házhelyes jobbágygazdával), Sipek fele részének a teljes jogú birtokosa volt, míg Balás Gábornak és Józsefnek kettő-kettő, Imre özvegyének pedig egy úrbéri zsellérjét írták össze.82

A Balás nemzetség a XVIII. században már több ágra osztódott. Nagy Iván szerint a „nevezetesebb ágazat" I. István leszármazottjaié: Mihály fiától származó unokája, II. István aradi, majd temesi királyi ügyész, ennek fia, III. István (fSipek, 1849) Nógrád vármegyében 1811-1818 között főszolgabíró, 1818-tól 1836-ig főjegyző, néhányszor alispánságra is jelölt volt. Felesége Perczel Mária (Bonyhád, 1792 - Sipek, 1849), aki révén gyermekei Tolna megyében is örököltek, de ősi birtoka Sipek maradt. Fia, Antal (Sipek, 1823 - uo., 1901) Vácon és Pesten tanult, majd az 1843/44. évi pozsonyi diétán barátid Huszár Károly nógrádi követ oldalán mint ügyvédgyakornok működött, emellett a távol levő özv. gr. Rudnyánszky Jánosnét is képviselte. 1845- ben ügyvédi oklevelet nyert és aljegyző lett Nógrádban. A szabadságharc után visszavonult a közélettől, és a mezei gazdaságnak élt. A megye egyik legjelesebb gazdája lett. Az 1892/95. évi országgyűlési ciklusban a balassagyarmati kerület szabadelvű párti képviselője lett.83

III. István testvére, Antal (született Temesváron, 1767-ben) a családból elsőként került az országos politikai életbe. Az 1802. és 1805. évi pozsonyi diétákra Temes vármegye főjegyzőjeként, az 1807. évi, Budán tartott országgyűlésre pedig főszolgabíróként követi megbízatással tisztelték meg a temesi rendek. A harmadik fivér, József, Fiúméban lett kormányszéki hivatalnok.84

82 OL C 59 - HTT Dep. Urb., Úrbéri tabellák, Nógrád megye, Sipek.

83 Nagy Iván 1857-1865, 1., 108-111., MNZs NCs 1905, 16.; Sturm-féle Magyar Ország- gyűlési Almanach, 1892.

84 A temesvári születésű, 16 éves sipeki Balás Antal az 1783/84. tanévben iratkozott be a pesti kir. egyetem bölcsészeti kara I. évfolyamára. Az 1802., 1805. és 1807. évi ország269