Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
hatja, és békésen örököseire hagyhatja. Ebben a megállapodásban az ősi nemzetségi és a szerzeményi birtokok örökösítésének - az ősiség jogszokásában - egészen 1848-ig érvényben maradt különbségtétele mutatkozik meg. Míg az ősi birtokok felett nem rendelkezhetett szabadon egy nemes sem, azokat vér szerinti utódai kapták, saját szerzeményeiről úgy végrendelkezhetett, ahogy akart. Ezt a szokást követték a Kacsicsok is. Van még egy fontos kitétele az 1271-es osztálylevélnek. Libercse (Lyber- che, Lyberchen) határában a „Wylichke" patak mellett megemlíti Szent Ferenc kápolnáját, amely a három fivér közös kegyurasága alatt maradt. Ugyanakkor közös megegyezéssel, „jóakaratból" Mihály comes kapta meg apjuk, Falkos comes itteni „sessióját". A családi-nemzetségi kápolna és a mellette fekvő atyai sessio - vagyis házhely, telek - egyértelműen Falkos úr kúriáját, udvarházát jelenti. Jóllehet 1255-ben egy oklevél Falkost szécsényi lakosnak nevezi22 és később fia, Farkas magister is ugyanott lakhatott, mivel őt is „de Zechen" jelzővel szokták illetni, ez az adat azonban feltárja, hogy Falkos nógrádi ispánnak Fibercsén (is?) volt udvarháza. Mint az oklevelekben megállapodásként rögzítették, „akarták azt is említett Falkos fiai Mihály comes, Farkas magister és Szalóc, hogy valamelyik birtokrészben, vagy a »Lyzniht«-en [máshelyütt Fyznecht, egy erdős, nagy hegy Fibercse határában, ma Fysec], vagy más hegyeken, vagy síkon, megfelelő helyen vár építésébe kezdjenek és a várat azon a helyen közösen építsék és közösen birtokolják", vagy - ahogy ugyanezt a váci káptalan oklevele írja: „Fia azokon a földeken jó, vagy megfelelő helyet találnak egy vár számára, közösen készítsék el és birtokolják azt." Az oklevél főleg azért jelentős, mert ritka (tudomásunk szerint egyedi!) dokumentuma egy vár építésére vonatkozó családi egyezségnek. Bizonyítéka annak is, hogy a Falkos házhelyét öröklő fiú, Mihály comes és annak egyik fia, a megyében a XVII. század végéig jelentős szerepet játszó Fiber- chey család őse, Tamás (említik 1291 és 1309 között),23 ebben a faluban éltek, mint ahogy leszármazottjaik is itt laktak évszázadokon át. (Utólagos megjegyzésünk: Amikor e sorokat először leírtuk, még nem tudtuk, maradt-e nyoma annak, hogy a Falkos-ágbeli három testvér ténylegesen is várat épített a libercsei határban. Feld István és Simon Zoltán ezután, 1987-ben felkeresték a helyszínt és megállapították, hogy „a mindenféle úttól több órai járásra" fekvő Fysec hegy tetején ma is láthatók egy vár romjai. Tudomásuk szerint a szlovák régészek máig nem ismerik a libercsei várat, így az feltáratlan.24) 22 KARÁCSONYI János 1901, II., 276. és SZENTPÉTERY 1923,1048. reg. » KARÁCSONYI János 1901, II., 269-271. és KIS Bálint 1911, 94. M SIMON Zoltán 1988,115., 116., 121. 26
