Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
A témánk szempontjából lényeges kérdésre - hol épült Sztrahora vára? - nem kapunk választ, mert egyrészt Libercse (Liborec, Lysec) várát a nemzetség másik, Illés-ága építette, másrészt a lokalizálásakor esetleg szóba jöhető Felsőesztergály meglehetősen messze esik Libercsétól és Parócától is. Itt és most az a lényeges, hogy ez az osztálylevél bizonyítja, a három Kacsics nembeli testvér egymás között - láthatólag minden királyi engedély nélkül! - egyezett meg abban, hogy ha alkalmas lesz, közösen építenek és birtokolnak egy várat. Alighanem a nemzetség Illés-ága is hasonlóképpen járt el, amikor felépítette családi várait. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a várépítések szoros összefüggésben vannak a gazdag nemzetségek tagjaiban ekkor már megfogalmazódott igénnyel, hogy őseik sessióra, belső telekre épített és saját, nemzetségi kápolnával is ellátott kisebb kúriája helyett - esetleg közös erővel - egy hegy tetején, vagy síkon, de mindenképpen jó és alkalmas helyen impozáns várat (castrum) építsenek és birtokoljanak. Természetesen úgy is dönthettek, hogy egyenként építenek saját várat. Illés fia Péter comes - Fügedi Erik álláspontja szerint - már 1268 előtt rendelkezett egy várral Nógrádban.25 István ifjabb király ekkor nemesítette meg Illés fia Péter comes (Petri comitis filii Elye) két szerviensét, Sudurman fiait, Pókát (Pouka) és Barnabást, akik - mint gömöri várjobbágyok - hűséggel szolgáltak neki az apjával, IV. Bélával folytatott ellenségeskedés idején is. így amikor a váltakozó sikerű harcok során 1264 őszén az idős király országbírója, Kemény fia Lőrinc - akit István fő ellenfelének nevez - az erdélyi Feketehalom várába szorította az ifjú király kíséretét, Barnabás és Póka urukkal, Péter comesszel együtt „mindenki más előtt" a segítségére siettek az ostromzár feltörésére. „Ezen kívül, másodszor, midőn köztünk és szüléink között a vitás ügyek feléledtek és Barnabást valamint Pókát uruk, az említett Péter comes várához átküldtük, azt a várat, ahogy azt dicséretes hűségük alapján reméltük, megvédelmezték számunkra." E szolgálataik viszonzásaként az ifjabb király két gömöri várjobbágyát, akik ekkor ténylegesen úgyis Péter comes szervi- ensei voltak, utódaikra is öröklődő módon az ország nemesei közé emelte, és nemesi birtokként nekik adományozta a Nógrád megyében fekvő „Kozo- rossou" nevű földjüket (szerintünk azonos a mai Kozárd területén volt Ko- záraszó, azaz Kozárvölgy nevű egykori faluval), tekintetbe véve azt is, hogy Imre király apjukat, Sudurmant már nemesi kiváltsággal látta el, az oklevél azonban a tatárjárás idején elpusztult. Fügedi Erik ebből az általa feltárt oklevélből állapította meg, hogy Illés fia Péternek már 1268 előtt volt egy vára Nógrád megyében, de - minthogy név nélkül szerepel - nem tudni, melyik lehetett az a fiai kezén később levő négy vár, Baglyaskő, Hollókő, Somoskő és Sztrahora közül. Valóban, erre 25 FÜGEDI Erik 1977, 102.; ÁÚO VIII., 200. és SZENTPÉTERY 1923,1880. reg. 27
