Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

sem Hollókő, sem Somoskő, sem Sztrahora esetében nem maradt fenn, sőt, az alábbiakban részletezendő körülmények folytán igen valószínű, hogy e várak családi birtokosztály határozata alapján, önálló kezdeményezésre lé­tesültek. Az országos tendenciákból, a régészeti és építészeti kutatások ed­digi eredményeiből azonban következtetni lehet a négy vár keletkezésének valószínű időpontjára. A Hollókőn 1966 és 1969 között Kozák Éva által végzett régészeti feltárás is alátámasztja azt, hogy az erősség magvát képező mai felsővárban lévő öt­szögű kőtorony a XIII. század második felében épült.15 Somoskőről a környék népe sokáig őrizte a hagyományt, hogy 1241-ben, a tragikus következményű muhi csata után, IV. Béla és kísérete rejtett erdei uta­kon errefelé menekült és kíséretével egy éjszakát töltött az akkor még pusztán álló somoskői bazaltkúpon. A király a felgyújtott falvakból odamenekült, buj­dosó és segítségért könyörgő népnek megígérte, hogy ha elmúlik a tatár ve­szedelem, várat építtet itt, hogy így óvja meg a környék lakóit az esetleges újabb támadás esetén.16 Somoskő sem épült meg azonban 1246 előtt, mert, mint Belitzky János tisztázta, ez évben Illés fia Péter „Tarján nevű földje" még magában foglalta a mai somoskői és somoskőújfalusi területet is.17 Újabb régészeti és oklevélelemző kutatások fényt derítettek arra, hogy a XIII. század második felében nem katonai okokból létesült oly sok vár. Feld István régész az 1980-as években tárta fel a Salgótarján nevét adó Salgó vá­rát, amely a Kacsics nem Illés- (Simon-)ágának volt a birtoka. Megállapítása szerint is az országszerte épülő várak „a földesúri osztály megerősödését tükrözik". Az egyes családok egyre inkább megosztották egymás közt a ko­rábban közösen (nemzetségi alapon) kezelt birtokokat.18 A tehetősebb birto­kos nemesek a feudális széttagoltság erősítésére, politikai, katonai hatal­muknak a királytól való függetlenítésére törekedtek, hatalmuknak, gazdag­ságuknak jelképei, nekik maguknak pedig a korábbiaknál fényűzőbb lakó­helyei voltak a tornyos, kőfallal kerített, nehezen megközelíthető, de a kör­nyéket uraló várak, a castrumok. A Kacsics nemzetség Illés-ága négy várának építését a család szaporodá­sa és a birtokok felosztására, önálló váruradalmak kiépítésére irányuló egyéni törekvések egyértelműen megmagyarázzák. Bár a XIII. és XIV. szá­zadi oklevelek nem szokták felsorolni az egyes várak tartozékát képező fal­vakat, későbbi forrásokból is vissza lehet következtetni sokszor a várak ura­dalmaira. A Kacsics nemzetség Illés-ágát alapító nemes úrról, Illésről (Elye) egyetlen, 1227-es oklevél szól közvetlenül: Tarjánban volt a falu nyugati felének birto­15 AMBRUSNÉ KOZÁK Éva 1972,167-178. 16 HERNÁDI Károly 1982, 58. 17 BELITZKY János 1972, 24. is FELD István 1984, 213-264. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom