Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről
a' körülötte levő váraktól, mint p. o. Kékkőtől meg külömböztessék. Azon hely' környéke, mellyen hajdan a város feküdt, Váralljának, vagyis tótul Podhradoknak neveztetik, azon helynek pedig, hol hajdan templom volt, Kosztoliszko a' neve." Mocsáry a továbbiakban elmondja, hogy egészen 1224-ig „gróf Dikó" - vagyis Diko comes - örökös birtoka volt a hajdani vár és város, sőt az itteni templom sírboltjába temették Dikó és Eguch comesek családjait is. A két família valamelyik tagját II. András király hűtlennek (nóta infidelitatis) nyilvánította, és jogával élve a királyi kincstárral minden birtokukat lefoglaltatta, majd még ugyanazon 1224. évben a keresztes hadjáratban hozzá leghűségesebbnek bizonyult hívének, „gróf Detriknek vagy is Henriknek" adományozta. Az adomány élvezője mai helyesírással Detre volt, a Balassa nemzetség őse, aki ekkor nyerte el a szennai és hradeki várakat, valamint a hozzájuk tartozó és egész Zólyomig nyúló birtokokat, amiért is az uralkodó zólyomi ispánnak is kinevezte. Detre, fia, Mikó, és unokája, Balassa, folytatták birtokaik gyarapítását, leszármazottjaik pedig megőrizték és e század elejéig folyamatosan birtokolták Felsőesztergályt. Mocsáry adatait nyilván a Balassák levéltárából merítette, az ősi nógrádi nagybirtokos família pedig saját birtoklása folyamatosságát a XIII. század elejéig - Kékkőét például 1237-ig - szokta visszavezetni. Mocsáry még azt is tudja, hogy „II. András király alatt ezen hely minden jelességeitől megfosztatott és faluvá változott", majd „ezen vár, úgy valamint mező-város, sok viszontagságon ment által, míg végre a' vár elpusztíttatott és többé fel sem építtetett". Még ha ezúttal nem is próbálkozunk meg ellenőrizni a Mocsáry Antal által 1224-re tett események hitelességét, vitán felül áll, hogy a Felsőesztergály mellett látható romok sem korábban nem voltak a Kacsics nemzetség Illés- ágáé, sem később, sőt bizonyos, hogy a falu mindig Balassa-birtok volt. Rei- szig Ede azonban nem veszi ezt figyelembe, sőt azt állítja, hogy a hűtlennek ítélt Dikó ispántól II. Endre által elkobzott várat Szécsényi Tamás kapta adományul, pedig a vajda és országbíró először csak 1299-ben fordul elő, és 1354-ig élt.14 A XIV. század elején említett „Ztrahura" vára tehát nem lehet azonos a tatárjárás előtt valószínűleg lerombolt felsőesztergályi várral, ez egyszerűen anakronisztikus lenne. Hol épült fel akkor ez a vár a valóságban? Ennek megválaszolása előtt ki kell térnünk az Illés fia Péter öt fia által birtokolt négy vár építésének feltételezhető körülményeire, valamint birtoklásának történetére. A kora középkortól érvényes hazai jog szerint várat csak a király építhetett. Később IV. Béla a tatárjárás tragédiájából levonta a következtetést: szükség van arra, hogy a magánurak is minél több várat építsenek, és ezt a célt minden módon, királyi engedélyek kiadásával, udvara főembereinek várépítésre kötelezésével is támogatta. Királyi engedélyező oklevél azonban sem Baglyas, 14 KARÁCSONYI János 1901, II., 267-268. 22
