Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)

nak itt nem lakása végett szüksége nincsen, mindazért, mindpedig köztök nagy egyenetlenségre való nézve őket minden forspontozástul, úgy nemkü- lömben hosszas utaktul men(tt)é tészem, úgy mindazonáltal, hogy minden egész házhelytül tizenegy forintot fél házhelytől öt forintot harminc grajczárt és negyed résztől két forintot tizenöt garast fizessenek négy kántorban.

Harmadszor: Hogy a városoknak valami közjövedelme légyen, az vámot, ser- és pálinkakorcsmát azon árendában, amelyben mostanában vagyon - ámbátor mások többet főzetnének - nekiek engedem.

Negyedszer: Hogy abban is kegyességemet megmutassam, ha jövő esztendőre tapasztalni fogják, hogy ezen mostani vélek tett alku terhekre vagyon, nunc pro tunc nekiek megengedem, hogy mind ezen contractust mindezen cédulát vissza adhassak esztendőnek elfolyása után.

Ötödször: Tűzre való szárazfát valamint eddig, úgy tovább is szabad lészen nekiek hordani. És ha méltóságos gróf Forgách Sigmond bátyám vélek megalkuszik és esztendőbeli borkorcsmát árendában engedi, én is m(é)l(tó- sájgos gróf Miklós részéről ellenkező nem lészek.

Parancsoltatik azért szécsényi tiszt(t)artó Nagy Ferenc uramnak, hogy magát ezen rendelkezésemhez tartsa és sem forspontozásra, sem halászatra őket ne hajcsa, sőt más által is hajtani ne engedgye, hanem midőn az elkerülhetetlen szükség magával hozná, és forspontra szükség volna, aztat pre- tio regulamentali fizesse ki.

Datum in oppido Szécsény, die 24 Április A(nn)o 1764 to

Gróf Forgách János"

A szerződés - a kor patriarchális stílusában - hangsúlyozta ugyan a földesúr „kegyességét" jobbágyaival szemben, de az is kiolvasható, hogy a másik fél, a szécsényi lakosság szilárdan ragaszkodott a korábban élvezett, végvári katonai (praesidiarius) eredetű szolgáltatási kedvezményeihez, mindenekelőtt a robotmentességhez.

Az úrbérrendezésig, 1770-ig még egyszer változott a telkek után járó summapénz összege. A lakosok a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válaszuk szerint ugyanis: miután 1754-ben „az hat forintot tizenkettőre rugatta fel az uraság, utoljára pediglen ezután négy esztendőről fogvást újabb végzés szerint fellyeb(b) előlszámlált szolgálásnak kihagyásával (vagyis az előfogat, levélhordás, vadászat és halászat elengedésével) az mél(tósá)gos uraságok- (nak) egy házhelytül fizetünk 24 for(intot) mendféle munkáért és semmit sem robotázunk. Tekintetes két gróf z(s)ellérei akik(nek) házak vagyon 3 forintot) füzetnek, Kamocsai uraméi pedig kettőt."20

20 OL C 59 - HTT Dep. Urb., Nógrád megye, Szécsény úrbérrendezési iratai. Kilenc úrbéri kérdőpont.

167