Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Szécsény úrbéri viszonyai a Szatmári béke korától a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáig (1710–1869)
1. számú táblázat: A szécsényi telkek megoszlása 1728-ban Telekhányad Telki tartozék Birtokosok csoportja és száma Összesen Szántó (köböl) Rét (szekér) Nemesrendű Nem nemesrendű Osztott Osztatlan telek 2 48 811 1 24 4 7 6 3 16 3/4 18 32 2 2/4 12 2 4 3337 1/3 8 i y233 1/4 6 í19 1 20 Összesen: 11 62 6 79 2. számú táblázat: Szécsény telkeinek birtokosok, illetve művelési ágak szerinti megoszlása 1728-ban Birtokos Telekszám Szántó kát. h. Rét kát. h. Összesen kát. h. Forgáchmajorság300 30 330 Szemeréné majorsága112,5 10 122 y2 Prónay inscriptio (2%) 60 5 65 Nem nemes árendás 35 315 70 385 Nemes 9 81 18 99 Összesen: 44 (+2 Vi) 868,5 133 íooi y2 Hány ember élt ekkor Szécsényben a kilencvenkilenc összeírt családban és a nemes, illetve uradalmi népességben? 1731-ben, gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek egyházlátogatása során 649 fő lélekszámot jegyeztek fel: 596 katolikus, 14 evangélikus és 39 zsidó élt itt.9 Az átlagos családnagyság tehát 6,5 fő volt. A kedvező földesúri terheken túl nagy kedvezményt jelentett Szécsény lakosai számára az is, hogy a községi önkormányzat itt viszonylag fejlett, kiterjedt volt: „Város Tanácsa" működött, első emberét a „város hadnagyának" nevezték. (E szokás eredetéről az 1699. évi szabályrendelet közlésekor írunk. Itt megismételjük, hogy 1593 és 1663 között, amikor Szécsényben a magyar király vég9 P. KÖNIG Kelemen 1931,350. Új forrásközlése: GALCSIK Zsolt - TÓTH Krisztina 2004,146. 162
