Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Sobieski János Szécsényben. A vár felszabadítása és pusztulása (1683–1685)
hessenek a megsemmisült füleki végvár együtt maradt katonái, tisztjeikkel egyetemben. A nemesi vármegyék Fülek pusztulása után Gácsban és Losoncon tartották közgyűléseiket, így ők is érdekeltekké váltak abban, hogy messzebb tudhassák az erőszakosságuk miatt nem kedves szomszéd végvári katonákat. Egy német krónika, a Theatrum Európáé12 rávilágít Szécsény megost- romlásának stratégiai okaira is. Sobieski ugyanis „észrevette, hogy a szécsé- nyi erősség, mely a törökök által bíratott, a császár és a lengyelek között való levelezésben nagy akadály légyen, szükségesnek tartotta azon helyet, mely erős várnak tartatott, ostrom alá venni". A korabeli hadművészet ugyanis elsődleges fontosságúnak tekintette, hogy előbb szétszakítsa az ellenséges várak védővonalát, elszigetelje, kiéheztesse, lélektanilag is meggyengítse az elfoglalandó várak őrségét. Szécsény elfoglalása - Kékkővel, Gáccsal és más környékbeli várkastélyokkal együtt - együttesen elősegíthették a törökök legerősebb végvárainak, Érsekújvárnak, Egernek, Budának, Nógrádnak a fokozatos körbekerítését és elszigetelését. II. A kétnapos felszabadító ostrom Szécsény felszabadításának történetét hiteles források örökítették meg: először is egy levél, amelyet maga János király írt azokban a napokban, Szé- csényből.13 Sobieski augusztus közepétől, amikor seregével Bécs felmentésére indult, harminckét levelet írt hitvesének, Marie Casimire felséges asz- szonynak. November 5-én - mint említettük - még (Ipoly)Ság alatt táborozva azt írta, hogy a következő napokban hazaindul, és útja Szécsény felé vezet majd. A következő levelét november 11-én - Szent Márton napján - már Szécsény alatt keltezte: „Legyen tisztelet és dicsőség Istenünknek a tegnapi ajándékért, amelyet nékünk adott, kegyéért és könyörületességéért, amelyet reményeink irányában mutatott. Azt mondták nekem, hogy ezt a poros helyet nem is védik, hogy ez egy kis ügy lesz, és az őrség, mihelyt hírünket hallja, azonnal széjjelfut és nem is fog védekezni - ezért neveztem a korábbi levelekben váracs- kának ezt a helyet. Közeledve pedig ide, mivel feltétlenül erre kellett mennünk, elküldtem a hetman urakért, hogy tartsanak haditanácsot a tábornokokkal és az ezredesekkel, hogy meg kell-e támadni ezt a helyet, vagy vonuljanak-e el mellette. 12 Theatrum Európáé XII., 567. Hűen lefordítja, de a téves dátumot is átveszi MOCSÁRY 1826, III., 199-201. 13 Sobieski János levelének fordításáért Körmendy Adriennek tartozom köszönettel. PET- NEKI Áron 1930, 91., 95. Itt köszönjük meg, hogy a királyi levelek Kukulski-féle kiadására felhívta a figyelmünket. 123
