Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1995 - 2. (Balassagyarmat, 1995)
Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról
Jelzet: Magyar Zsidó Levéltár DEGOB jegyzökönyvek 220. szám. A visszaemlékezését a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság munkatársai 1945. június 30-án vették fel Budapesten. Klein Szerén (szül.: Szeklence, 1924. június 6.) előbb Auswitzba (1944. június 19 — június 22.), majd Plassowba (június 25.-augusztus vége), Birkenauba (augusztus vége-szeptember 2.), Marktlebenbe (szeptember 6.-április 13.) és végül április 25június 8-ig Theresienstadtba volt deportálva. 32. BLEYER MÓRNÉ, KLEIN LENKE, KLEIN ILA, WEISZ LENKE, HAJDÚ VERA, HAJDÚ KATÓ, WEISZ EDIT BALASSAGYARMATI LAKOSOK VISSZAEMLÉKEZÉSE A VÉSZKORSZAKRA [...] Fentnevezettek egybehangzóan és egymást kiegészítve, Hajdú Vera útján előadják a következőket: 1944. május 10-én kerültünk a gettóba. Néhány nap elteltével kirendeltek bennünket mezőgazdasági munkára, ahol hajnali 3 órától este 9-ig dolgoztunk, jóformán megállás nélkül. Egyszerre abba kellett hagyni a munkát és sietve behozattak bennünket a gettóba. Nemsokára rá megkezdődtek a vallatások. Először a gazdagabbakat vitték be a Kossuth utca 15. sz. alatti vallatóba, azután pedig mindenki, aki éppen eszükbe jutott. Fentnevezett édesapját, dr. Hajdú Miklóst is beidézték és vallatás közben félholtra verték. Június 4-én kivittek bennünket Nyírjespusztára, a dohánygyári pajtába. Sokat szenvedtünk itt a vízhiány miatt, kb. 6 km-re kellett elgyalogolni vízért, így mosakodásról szó sem lehetett. A latrinakérdés is borzasztó rosszul volt megoldva. Június 10én vagoníroztak bennünket, 60/90 személyt vagononként. 14-én érkeztünk meg Auschwitzba, ahol az állomáson az első szelektáláson átesve elhelyeztek a B/3. lágerbe 800-unkat, a végén azonban már 1300-an voltunk. Itt csak a földön feküdtünk, szalma, takaró nélkül, paplan csak kivételeseknek jutott. Hajnali 3 órakor volt ébresztő, pillanatok alatt el kellett készülni az öltözködéssel, szerencsére ez majdnem mindig sikerült is, tekintve, hogy csak egy szál ruhánk volt. Utána appel [sorakozó] következett, ha minden jól ment, 7 óráig eltartott. Az itteni igen szélsőséges időjárás folytán még a legmelegebb nyáron is a hajnalok hidegek voltak, vacogtunk egy szál ruhánkban, volt pl. olyan társam is, akinek muszlinruhája még félcombját sem takarta be. Kendőt természetesen nem volt szabad kopasz fejünkre kötni, így az agyhártyagyulladás igen gyakori volt. Utána megkaptuk a reggeli hideg feketét, néha-néha teát, állítólag ebben bróm is volt. Hozták nagy kondérokban a kávét, a 800 nő felsorakozott, a stubdienstek [szobaügyeletesek] kiosztották, kb. 6-8 edény járta körül, öten ittunk egy edényből egymás után. Ezt az edényt éjszaka néha más célra is 147