Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Majdán Béla: "A szerencsétlen csillagzatú ügy..."
miképp a Bizottságon kívül, ci Község más tagjainak ez iigybeni avatkozása semmi figyelembe nem vélelemlik; ennek folytában a Bizottság Tagjai következők lesznek: I. Hoffmann Cajetan, 2. Khón Farkas, 3. Adam Philipp, 4. lüver Márk. 5. Khón Sámuel. 6. Lobi József, Pinkasz Blau, S. Berczeller Mórit:, '). Felsenburg Jósef, 10. Jaulusz Jakab, II. Veisz Izrael F.zen Bizottság Elnökéül Hoffmann Cajetan neveztetik ki" és jcgy/őkönvv vezetését is kötelezővé tette az uradalom "Ezen rendeletünk a' Község házánál kihirdettetni rendeltetvén, annak sikeréről hivatalos írásbeli Jelentést tenni tartozik a' Bíró". Az uradalom tehát egy olyan bizottságot hozott létre a viszálykodások végleges lezárására, amelyben mindkét tábor képv iselői jelen voltak A jelek szerint azonban ebben a 1 I tagú testületben az. építeni szándékozó Filip Ádám-pártiak még ekkor is legalább annyian voltak, mint az ellentábor delegáltjai. Hiszen tudjuk az előzményekből, hogy Kohn Farkas, Elver Márk. Jaulusz. Jakab és Felscnburg József egyértelműen Filip Ádám oldalán álltak. Az ellentáborhoz Kohn Sándor, Blau Pinkász. Weisz, Izrael és feltehetőleg Löbl József tartozott. Berczeller Móritz "pártállásál" nem ismerjük. Az elnök, a "függellen" es köztiszteletben álló Hoffmann Kajetán orvos volt, akinek véleménye szavazat egyenlőség esetén dönthetett. Az. ő szerepe tehát komoly súllyal esett latba. Illetve cselt volna csak. hiszen néhány nap múlva kitört a forradalom, amely a zsinagógaépítés ügyét teljesen háttérbe szorította. A jelek szerint 1851-ig nem is történt semmi érdemleges a jobb sorsra váró hatalmas torzón maradt épülettel. Három esztendei szünet után 1851. március 1-én Rigócz. János aláírásával a helyi zsidó közösség "Nagyságos Borjai Bory Pál 11r Nógrád Megye Cs. Kir Kormánybiztosához" fordult. 2 3 Ebben a levélben azt közölték, hogy "a helybeli hgyarmali izraelita Községnél, a legnagyobb egyenetlenségek uralkodtak annyira, hogy emiatt Rabinust mind ez ideig nem választhattunk", a község összegyűjtött pénze pedig "Ihomka Sándor és Bérezy Lajos Uraknak felügyelete alá adatlak, azonban istennek hála e' Községben a béke és egyet értés szerencsésen helyre álván. Rabbit is választónk. hogy tehát ezen választolt Rabbit annak rendje és szokása szerint hová elébb elhozhassuk és rendesen el láthasuk 's biztosítsuk, szükségünk vagyon az e czélra letelt Községi pénzekre. miért is esedezünk Kegyeskedjék fent czimzett Uradalmi ügyvéd Urakat oda elutasítani, miként. Kellő használhatás tekintetéül, a náluk levő Községünket illető Kötelezőket, magának a Községnek adják át" (Az. 1851-ben megválasztott rabbit Deutsch Áron Dávidnak híviák). Ezek után a kormánybiztos megkeresésére 1851. március 18-án a két volt uradalmi képviselő az. alábbi felvilágosítást adta. 2 4 Elöljáróban hiteles okiratokkal mellékelve fölvázolták "a szerencsétlen csillagzatú ügy" előzményeit. Az. események sorjázása közben 1846 március I-hez érve azt a felvilágosítást adták, hogy "akképpen biztositoltuk, hogy azt az akkori vagyonos Sí dó Elöljáróknál in Solidum való lekötelezés melleit, kezeiknél Kamatok fizetése terhe mellett hagytuk. me Ily akkoriban Tökében 12986 vfkat levén, - mostanság is Kezűknél vagyon... Illy állapotban találta ez ügyet az IH4H-adik évi Mártiusban kiütött átokteljes 23. Uo., 38-41. p. 24. Uo., 1-3. p. 68
