Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Majdán Béla: "A szerencsétlen csillagzatú ügy..."
forradalom, 's a: Építés folytatása elmaradt egész mai napig. s minthogy a Mártiiisi Törvények, egyszersmind az Uri Törvény hatóságot is megszüntették, természetes dolog, hogy a mi Úri Széki megbízatásunk is megszűnt és jövendőre nézve tökélletesen elenyészett". A levél végén pedig ez olvasható. "Mi a' teendőket illeti: ha Nagyságod véleménnyünket a' Synagóga további építése tárgyában kívánni méltóztatik: mink valamint 1848-ban Intézkedésünkkel legczélszerübbnek tartottuk: hogy mindkét felekezetbeli Egyénekből álló választmány vezesse az Építés munkáját egy Nagyságod által Eö Felügyelőül nevezendő 's szükséges hatalomal ellátott 'Tisztviselő Rendelkezései alatt. - (melly utóbbit az előtt mink képeztük) úgy azt most ez úttal is a siker elérésére, legczélszerübbnek találjuk." A jelek szerint a kormánybiztos megfogadta a javaslatot. Komáromv főszolgabírónak a kormánybiztoshoz 1851. március 29-én írt leveléből 2 5 megtudhatjuk, hogy Bory Pál március 4-én kelt, a "B. Gyarmati Héber község által beadott folyamodásra" adott rendeletében, többek között az áll, hogy a zsinagóga fölépítését "szükségesnek találtatván, jónak vélnék, hogy az Izraeliták mind két pártyából egy választmány alakíttasék". aki fölé egy "hatalommal felruházott felügyelő rendeltessék" ki. Ebből a levélből megtudhatjuk, hogy a zsinagógára összegyűjtött pénz "több tehetősebb Izraelita lakosoknak kölcsön"-ként kiadatott, hogy annak "egv részét már felvették és a forradalmi idők alatt el is költötték, más részét Váltóra egyeseknek újabban ki adták. A meglévő pénzt pedig a választott Rabbi be vezetési s' ellátási költségeire akarják fordítani". A főszolgabíró itt azonban fölhívta a kormánybiztos figyelmét, hogy a helyi zsidóságon belüli ellenségeskedést ismeri és ezért javasolja az új rabbi beiktatására szánt összeget csak akkor használhassák föl, ha arra mindkét tábor igent mondott. Valamint azt is megemlíti, hogy a pénz kezelői "szoros számadásra legyenek kötelezve". A következő irat 1851. április 6-án Balassagyarmaton kelt. 26 Ebben Pellet János kerületi alszolgabíró arról tesz tanúbizonyságot, hogy a balassagyarmati kerületi főszolgabíró úr által "kiküldetvén" az egybegyűlt héber községet megkérdezte valóban akarják-e az építésre összeszedett pénz megmaradt részéi a "Rabbinak e/hozatalára és behelveztetésére" fordítani "Felszállításómra egy akarattal oda nyilatkoztak, hogy a Rabbira tett költségek a' Sinagóga építésére gyűjtött Pénztömegből fizettessenek, többszöri felszólításomra sem jelentkezvén senki: kinek az ellen leg kisebb kifogása volna" Ezt követően azonban az üggyel kapcsolatos íratok 1864-ig teljes mértekben hiányoznak. Ekkor - az 1864 április 4-i dátummal keltezett iratból 2 7 - arról szerezhetünk tudomást, hogy a vármegyei kormánybiztos a tekintetes Nógrád Megyei és Királyi Állammérnöki Hivatalt arra kéri, hogy a zsinagóga építésének megküldött terveit véleményezze és mielőbb küldje vissza. A hitközség ugyanis már május 1-től építeni akar. Tehát ekkorra helyreállt a béke a közösségen belül. Minden bizonnyal ehhez nagymértékben hozzájárult az is. hogy Deutsch Áron Dávid rabbi erőskezű 25. Uo., 46. p. 26. NML. IV. 301. A Balassagyarmati járás főszolgabírójának (továbbiakban: Bgy.j. tsz. i.) iratai 206/1866. sz. (lapszámozás nélküli iratok) 27. Uo. 69
