Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Források - Zólyomi József: Tanúvallomások a Madách-birtokon rejtőzködő Rákóczy Jánosról

állapodást kell sejtenünk. A megállapodás lényege, ha Rákóczy János arról kap értesítést, hogy felesége meghalt, azonnal távozzon a Madách-birtokról. Rákóczy Jánost január végén, a napot sajnos nem tudjuk, behivatták Sztregovára a Madách kastélyba. Az összejövetelen Madách Imre, Bory István, természetesen Rákóczy' János és a falu katolikus papja Gaál Ignác voltjelen. Erre az összejövetelre a pozsonyi kerületi katonai parancsnokság leirata is utal. Gaál Ignác tanúvallomásából tudjuk, hogy az erdőkerülő ekkor tíz nap szabadságot kért a költőtől, hogy beteg feleségét meglátogassa. A Parócára visszatérő Rákóczy Jánosnak, az időpontot itt sem ismerjük, Bory István levelet küldött egy ostoros (kisbéres) gyermekkel. A tiszttartó úgy intézte, hogy az ostoros gyermek akkor érkezzen Parócára, amikor az erdőkerülő még nem tartózkodik otthon. A kemény januári hidegben a levelet vivő gyermek kénytelen volt bemenni a szomszédban lakó Nóvák János telkes gazda házához, ahol az odahaza tartózkodó asszonyoknak elmondta, hogy a tiszttartótól levelet hozott az erdőkerülőnek, amelyben kéri, hogy azonnal menjen vele Sztregovára, mert a felesége meghalt A hír futótűzként terjedt el a faluban, senki nem lepődött meg azon. hogy az erdőkerülő eltávozott. A megkérdezett parócai tanúk mindegyike azt vallotta, hogy az erdőkerülő azért ment él, mert a felesége meghalt. Rákóczy János eltávozásának idejéről az alábbiakban a parócai tanúk vallomásából idézünk: Ruttkay Sámuel: "A ' Csendőrök kérdéses erdőkerülőt február 12én keresvén, az erdőkerülő ezen idő előtt, mintegy két héttel előbb ment el Paróczáról...", - Kadancz. Mihály: "Megérkezése után három vagy négy hétre ment el...". - Iíjú Nóvák János: "Talán két egész hétig sem volt l'aróczán...." A felsorolt adatok összesítéséből arra az eredményre juthatunk, hogy Rákóczy János 1852. január végén, vagy február első napjaiban távozott el Parócáról. 3. Magatartása A költő első életrajzírója Bérczy Károly, a Madách-birtokon rejtőzködő Rákóczy János magatartásáról azt írja: "Hetek, hónapok múltak, s az erdőket járó csendes jövevény nem látszék figyelmet kelteni." 1

8 Palágvi Meny hért is egv mondattal intézi el az erdőkerülő viselkedését a parócai birtokon: "Itt azonban már kevésbé óvatosan viselkedett." 1

9 Voinovich Géza munkájában fogalmazódik meg elsőként Rákóczy Jánosról az a negatív magatartási kép. amelyet az életrajzírók, egymástól átvéve, napjainkig megőriztek. Voinovich a rejtőzködő erdőkerülőről ezt írja: "Még nagyobb baj volt, hogy a cseh vadász feltűnően viselkedett. Társaságba járt, mulatott, sőt kártyázott is." 2

0 Megjegyezzük, hogy az erdőkerülő nevéhez Voinovich ragasztotta a Rakovecz nevet. 18. BÉRCZY Károlv: 1880. i. in. I. XXV11I. p. 19. PALÁGYI Menyhért: 1900. i. m. 183. p 20. VOINOVICH Géza: Madách Imre és Az ember tragédiája. Budapest, 1922. 110. p. 270