Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében
Karmanné tradicionális és máig élő népi igénynek tesz eleget azzal, hogy "gyógyítása" során egyben mediátori funkciót is ellát, kapcsolatot létesít a transzcendens felé. A résztvevők számára mintegy az unió mystica pünkösdi ihletett légköre válik jelenvalóvá a gyógyítóasszony "transzcendens kommunikációjakor", s a "csodás gyógyulások" észlelésekor. Karmanné, gyógyító tevékenységével összefüggésben, kegyhelyek népiműködtetőjévé is válik, amikor a Hasznosi Szentkút vizét alkalmazza receptként, s amikor a Karancs-hegyre zarándokokat vezet és szoktat. Ezeken túlmenően végsösoron újraeleveníti, aktualizálja a Mátraverebély-szentkúti szakrális táj hagyományvilágát, e táj népi vallásosságának történelmi tapasztalatait. Ugyanis miként a Karancs-hegyi sziklából gyógyforrások "fognak" fakadni, úgy a hagyomány szerint a Mátraverebély-szentkúti "forrásfakasztás Szent László életéhez fűződik. Az ö imájára vagy az ő szent életének bizonyságára fakadtak a sziklából, és folydogálnak immár majdnem kilencszáz év óta." Említettük már, hogy Karmanné, mikor kommunikált a Karancson égi pártfogójával, rendre a fák koronájára meresztette tekintetét. A Szentkút másik credettörténetében a néma pásztorfiúnak is egy fa lombjai között jelent meg a Boldogságos Szűz, karján a kis Jézussal, és mutatott egv lópata alakú mélyedésből előtörő forrás vizére. 3 1 A Karmannénál megfigyeltek több szálon is kapcsolódnak a Karancssági Szentkút (Nógrád m.) hagyományvilágához. "A karansági szent-kútnak eredete és valóságos története 1866. június 6-án egy 24 éves legénnyel" című ponyvafüzet 32 címképén, mintha Karmanné látomását látnánk. Az ábrázolás egy meredeken kiemelkedő hegyet mutat, fölötte az Atyaisten sugárzó háromszöges szem jelképével, aljában három, keresztet vivő glóriás "lény"-nyel. Ugyanígy szerepelt Karmanné látomásában a Szentek Istene "lakosztálya" a Karancs-hegy fölött, és a három "lény" Karmanné három isteni pártfogójának feleltethető meg. Az credettörténetbeli legénynek, miként Karmannénak is. megjelenik az Atyaisten, és utasításokat ad a létesítendő kegyhelyre vonatkozóan. A legény elhívásakor is "három lény" jelent meg, mint Karmanné esetében, és szintén egy hét eltéréssel bekövetkező kél jelenésük során avatták be, hívták el jövőbeni szerepvállalásába. A rózsafüzér fontossága a legénynél is kinyilvánul, miként Karmannénál a fehér olvasó. A legényt a három lény vezeti el, és az Atya ad eligazítást a - leszálló csillag helyén csodálatosan fakadó szentkút, "hasznos fürdökút" dolgában, melyet "úgy kell tartani, mint egy kis orvosságot". Hasonlóan, ahogy Karmanné is égi pártfogói rendelései szerint kultuszolja a sziklából majd fakadó forrásokat. Ismertettük, hogy Karmanné gyógyításának alapelve a hit, s hogy vonzáskörzete hirtelen megnövekedett. 1993. januárjában kétszer vezetett zarándoklatot a Karancsra, majd február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszonykor is. amikor a -10°C fokos hideg ellenére is többszázan jöttek el a sajátos ájtatosságra. Március 15-én is 31. P. ROZNIK Rajnár: Szentkúti könyv. A Szentkúti Ferences Rendház Kiadása, 1986. 182183. p. 32. "A karancsági szent-kútnak eredete és valóságos története 1866. június 6-án egy 24 éves legénynyel" Nyom Horák Egyednél Esztergomba. Kiadta. Klimo Maria. 16 oldalas. 222
