Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében
3-400 fő zarándok követte a gyógyítóasszonyt a hegyre, hogy imája és böjtölése mellett "búcsújárásá"-\a\ is elősegítse a gyógyító víz sziklából történő fakadását E fölfogás és e történések igen hasonlatosak a hegy másik oldalán fekvő Karancskesziben 1866-ban történtekhez. A "harmadik-negyedik vármegyéből özönlőn a búcsújáró nép Karancskeszibe. hogy ott egy kútban a csillagos ég visszatükröződését lássa, amiről azt állította a nép, hogy az Oltáriszentség van benne égő gyertyákkal és angyalarcokkal körülvéve: hanem aki hitetlen, az nem láthat benne semmit. Az 1947-ben létesülő Hasznosi Szentkútról (Heves m.) hamarosan ponyvafüzet is napvilágot látott, amely földolgozza az ercdcttörténetet. 3 4 Eszerint egy asszonynak Szűz Mária jelent meg, és elvezette őt egy bokor tövéhez, ahol egy forrásra mutatott. Mária elmondja a víz titkát, mely szerint a forráson Krisztus jobb keze gyógyítja a némákat, bénákat és betegeket. Felszólítja az asszonyt, hogy hirdesse ezt a népnek. Ugyanígy Karmanné is égi pártfogója mondása szerint hirdeti vagy csak a közelebb állóknak adja tudtul a soron következő karancsi zarándoklatot, a vízfakadás érdekében. E szakrális tájon belüli hasonlóságok esetében természetesen nem gondoljuk, hogy azok többségéről Karmaiménak tudomása lenne, mint ahogy a jónéhány igen hasonló módon tevékenykedett népi gyógyító társáról sincs ismerete. Mindezek kulturális hasonlóságok, melyek a mágikus-misztikus gondolkodás illetve az életmód közös modelljéből fakadnak. Ez az a kultúra, melynek történetében korai fokon olt az ősi sámán, javas gyógyítás, amely a betegségben a gonosz müvét látta, s amelyre ráépülhetett a középkori keresztény liturgia gazdag áldás- és exorcizmus készlete. A reneszánsztól kezdődően s fokozottan a felvilágosodás korától. a természettudományos gondolkodás fejlődésével és a technológiai szint forradalmi változásával a társadalom, és kultúrája erőteljes rétegződésnek indult. A hivatalos egyház a változások sodrában, értelmiségi szervezetként a rétegződő társadalmi struktúra meghatározott szintjén, folyamatosan az adott kornak megfelelően fogalmazza meg tanításait A társadalmi munkamegosztás újkori kiteljesedésével és specializálódásával, a modernizáció során az egyház működési területe, tevékenységi köre nagyrészt szekularizálódott. A korszerűség érdekében liturgikus reformok váltak szükségessé, és modellváltás történt a betegséggel kapcsolatos felfogásban. A betegségnek a középkori liturgiában megfigyelhető, bizonyos metafizikai távlatai elhalványultak, s az emberi szükség e területe lényegében a szekularizáció részévé vált. A bajokat orvosló szentclményck és egyházi eljárások döntőrészt kiszorulnak a gyakorlatból. Ennek során, különösen az utóbbi évszázadban a falusi társadalom is rétegzetté válik, de a gazdasági, társadalmi változások ellenére sem szűnt meg egy olyan réteg, amely a maga módján továbbra is a vallási teljességet igény li. E réteg számára nem magától értetődő az orvostudomány és az orvosok 33. FINDIJRA Imre: A palóczokról. 202. p. In: Földrajzi Közlemények XIII. (1985.) 191-206. p. Az idézetet FEJŐS Zoltán: Hiedelemrendszer, szöveg, közösség. Bp. 1985. 41. oldaláról vettük. 34. A hasznosi Szüzanya története és búcsúénekek. F. k.: Szajkó Jenőné. Hungária nyomda, Gyöngyös. 7 oldalas. 223
