Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)

Néprajz - Limbacher Gábor: Gyógyítóasszony a Karancs-hegy lábánál a 20. század utolsó évtizedében

A gyógyítóasszony a következőképp kommentálta ezeket: "Most meg [az égiek] lerakatták a csövet, meg aztán megmutattak mindent. A drága Istenkém, gyógyx'íz a vakoknak, némáknak, süketeknek, nyomorúlak aszongya visszakapják testi épségüket. Van akinek odavan keze. lába. Ki kell jönnöm, ma] ha mind kész lesz, s a közút a kőbányánál, ki kell a beteggel jönnöm, és tizenöt percig a lepedőt rá kell tennem. Akinek odavan [amputált] a kezi vagy a lába. Nekem megmondja Szentek Istene, hogy mit csináljak. Mer én nem birok gyógyítani senkit. Csak a drága kincse személyesen. A világ főorvosa, ami még nem volt. Ezt a magyar föld kapta meg. Jóságos Szentek Istene Olaszországot akarta. De mivel jóságos Szűzanyánk magyar földet választotta, nem mondhattam nemet édesanyámnak, aszongya. így lett a magyar föld. S ennek neve Dicső Magyarország. Aszongya megmentem minden nehéz napjaitól. Ennyit mondott.'3 E különös, egzaltált csodaváró fölfogás részben kapcsolatban állhat a ferences pasztorációval, miként az acélgyári templom is Salgótarjánban a ferenceseké, a szintén közeli szécsényi kolostor pedig a középkor óta sugározza a fercnccsrcndi lelkiséget. Ugyanis idevág Szt. Bonaventurának Szt. Antal tiszteletére költött himnusza, amely a korábban oly kedvelt Páduai Szent Antal Imakönyvben megtalálható. E lelkesült költemény rímel a gyógyítóasszony forrásfakasztási remény ére, amint az az első versszakból is kitetszik. "Csodákat kik látni vágytok Oh jöjjetek Szent Antalhoz! Fekélyt, nyomort, vétket, halált, Sátáni elűz, gyógyulást hoz. Szent Antalnak imájára Tenger Enged, bilincs törik, Az elveszett tagot (!), vagyont ifjú és agg visszanyerik.'4 Természetesen ezen összefüggés mellett is különös marad a gyógyítóasszony középkori lelkesültségének 20. századvégi megnyilvánulása, amelyet alighanem az ezredforduló által vonzott apokaliptikus hangulat is inspirál. Különösségét szemlélteti, hogy a Vajdaságban 1991-ben. Harmath Károly szerkesztésében újra kiadott Szent Antal imakönyvből Szt. Bonaventura himnusza már kimaradt, a szerkesztő nyilván nem tartotta korszerűnek. Az 1991. augusztus 21-i zarándoklatra érkezvén találkoztunk először a gyógyítóasszonnyal, s e kapcsolatfelvétel kedvezően jött létre, ugyanis Karmanné szerint a Szentek Istene mutatott rám: "ez igazi gyerek, hite van, ő kiválasztott a riporterek között". Ilymódon úgy véljük, hogy jelenlétünkkel nem zavartuk meg a zarándoklat történéseit, s az adatgyűjtéshez megfelelő helyzet alakult ki. Fényképezéshez és mozgóképi felvételekhez a gyógy ítóasszony hozzájárulását kértük, melynek mérlegeléséhez a házi szentélybe ment s égi pártfogóitól "kapott" választ: 23. E különös előadásban összekeveredett a "Szentek Is lene" Jézussal, amiért Mária a gyógyítóasszony rendszerén belül helytelenül, a Szentek Istene anyjává válik. 24. Köszönöm Grynaeus Tamásnak, hogy ezen összefüggés-lehetőségre felhívta a figyelmet. Az idézet helye: P. SOÓS István (szerk.) Páduai Szent Antal imakönyv. Budapest, 1905. 9597. p. 215