Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1994 - 1. (Balassagyarmat, 1994)
Történelem - Tyekvicska Árpád: A bíboros útja (Mindszenty József "kiszabadítása" 1956-ban)
Pálinkás Antal őrnagyot, az ezred törzsfőnökét 3 1 - többek közölt - az. ezredtörzs jelölte a tanácsba. Rajta kívül tagok lettek még: StiíTt Róbert és V. Kiss Gyula főhadnagyok. Bazsck József hadnagy, Ozsváth Pál és Végcli András törzsőrmester. Szekszárdi őrmester, Czakó és Szlukovényi tizedesek és egy Muzs nevű honvéd. A választás után a tanács azonnal összeült és Pálinkást elnökké, míg Stifftet a helyettesévé választották. Ekkor döntöttek arról is, hogy határozatban üdvözlik a hadsereg forradalmi tanácsát, amelyet egy küldöttség visz fel Budapestre. Először úgy volt. hogy Pálinkás, Garami és StiíTt megy, azonban a törzsfőnök felvetette, hogy nem hagyhatja el egyszerre mind a két parancsnok a laktanyát. így az. ő helyérc Végeli törzsőrmestert jelölték. Az ülés után - elmondása szerint - Pálinkás a többieknél kicsit később indult fel a parancsnoki irodába. Felérve már csak annyit látott, hogy négy izgatott tiszt tiszteleg Garami előtt, majd sarkon fordulva elhagyják a parancsoki szobát. Felsőpeténybe indultak, Mindszenty bíborosért. 3 2 A tárgyaláson Pálinkás is hivatkozott arra, hogy „a környékbeli községek már tudtak Mindszentyröl". A szabadítási szándék híre még Balassagyarmatra is eljutott, ahol dr. Magy ar Pál, a forradalmi bizottság titkára már lépéseket is tett egy esetleges balassagyarmati fogadás előkészítésére a katolikus plébánián. Érdekes részleteket olvashatunk a balassagyarmati forradalmi tanács vezetőinek peranyagában. László Aladár, a járási rendőrkapitányság forradalmi tanácsának tagja, október 30-án felkereste hugyagi lakásán a rétsági főosztály egyik áv. beosztottját. „Mint hogy előző este hallottam, hogy balassagyarmati fiatal emberek ki akarják szabadítani Mindszentyt, kérdeztem tőle, igaz-e, hogy nevezett ott 31. Pálinkás (Pallavicini) Antal 1922-ben született a Somogy megyei Mosdóson. 1942-ben avatták páncélos hadnagyá, résztvett a Bajcsy-Zsilinszky-féle katonai ellenállásban. 1944 végén szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946-ban tért vissza. Arisztokrata származása ellenére a néphadsereg tisztje tudott maradni. 1955-ben került Rétságra. Amikor az ezred törzsfőnöke iskolára ment, Pálinkást nevezték ki a helyére. 32. A választás közben még két távirat érkezett az ezredhez. Az egyikben - Kána vezérőrnagy aláírásával - a 1 IM-böl közölték, hogy ott leváltották a „ visszahúzó erőket", I lazai Jenőt és társait. A másik távirat pedig elrendelte a szovjet tanácsadó átadását a legközelebbi szovjet egységnek. - Garami értesítette is a „tadót", hogy készülődjön, de az - állítólag a tolmácsa és egy másik tiszt biztatására -, félelmében eltávozott a lakásáról, és az éjszakát valahol a határban töltötte. így Garamiéknak nélküle kellett Budapestre indulniuk. Másnap Kirienko visszajött és elnézést kért a parancsnoktól. Garami - Szabó Géza főhadnagy és felesége társaságában, akik, lévén az asszony orosz származású, szintén a szovjet egységhez kívántak távozni -, november 1-én vitte el Pavel Pavlovicsot a dunakeszi szovjet egységhez. Az út meglehetősen kalandos események közepette zajlott: Szabóék csomagjait, akiket végül is a szovjetek nem vettek át, az újpesti felkelők elkobozták, Garamit pedig órákig az újpesti tanácsházán tartották. - Az. egyik tanú vallomása szerint csupán november 2-án került sor a tanács elnökének és elnökhelyettesének megválasztására. Nem tudjuk, hogy így volt-e, a katonai tanácson belüli szerepek, viszonyok azonban már ez esetben is minden bizonnyal az első ülés után kialakultak. - Sajnos sem a poranyagból, sem a fellelt egyéb iratokból nem tudtunk meg sokat a tanács üléseinek számáról, az ott tárgyalt témákról. 157
