Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
1 volt a Martinovics-féle összeesküvésben is. A harmincas évek nemzedékét Baloghy László, Kacskovics Károly, Komjáthy Anzelm, Kubinyi Ágoston, Lisznyai Kálmán, Prónay József, a már említett Sréter János és Kálmán, Szontagh Pál nevei fémjelzik. No és a fiatal hivatalnok Madách Imréé. A város szülöttei voltak az országos hírűvé vált szépírók sorából Bérczy Károly (1821—1867) és az 1843-ban született neves író, lapszerkesztő Brankovics György. 1824-ben született Balassagyarmaton a kiváló történész, genealógus, heraldikus Nagy Iván, aki élete végéig sokat tett szeretett szülővárosáért. ■ Biztosra vehető, hogy a századfordulótól kezdődően egyre gyakrabban keresték fel a várost vándorszínészek. Ilyen lehetett például „Hibel comédiás” is, aki az 1810. szeptember 24-én éjjel támadt tűz oltásában oly tevékenyen vett részt, hogy tettét elismerésképpen bevezették a tanácsülési jegyzőkönyvbe. 1835-ben, a vármegyeháza felavatásán legjelesebb hazai színészeink léptek fel Balassagyarmaton, köztük Déryné. Zenei életünket mindenekelőtt az itt gyere - keskedő Rózsavölgyi Márk nevének fölemlítésével kell felidéznünk. Mellette a városban működő cigányzenészeket említhetjük, akik közül számosán tettek szert országos, sőt külföldi ismertségre is. Neveiket egészen a huszadik század végéig sorolhatnánk, a Rigó családtól végig a Baranyi IELIÜ7ÉS. Alul írt, tisztelettel értesíti, a’ helybeli ’я körvideki t ez, közönséget: hogy jövő 1845-ik évi Januarios hónak 26-ik napján B. Gyarmathon a’ Casino teremében a’ kékkői járásbeli jegyzők és iskola tanítok Nyugiiitézete alap tőkéjének gyarapítása- j ra, sors játékkal egybekötött táncz - vigalom fog adattni. — A’ t. ez. nemesen érző közönség, közrészvétro méltató ez intézetet, és fényes tanúságát adá már a’ múlt két évben kedvező sikerrel tartatott táncz vigalmak al- j kalmával annak, hogy valahányszor az emberiség szent ügye tőle áldozatot kivan, mind anyiszor kész szívvel és tettel tud járulni, illy isten és emberek előtt egy- 1 aránt kétíves áldozathoz, — különösen pedig szépeink, szeretetve méltó hölgyeink, | ’s kis asszonyaink vetélkedve sietének becses kézi munkáikkal c’ minden tekiii- j tel ben fontos és üdvös intézet fölsegéllésére,—minél fogva ulól irt bizton rémé- j li, hogy a’ várakozásnak ez úttal is fényesen meg leend felelve Midőn tehát, a helybeli, ’s körvidéki t, ez. közönség az üdvös szándék előmozdítása tekintetéből ezennel tisztelettel meghivatnék, keretnek u’ kézi munkák és egyébb hasonnemüek alól írthoz úgy szinte 11. Gyarmatit városi Jegyző Dévény'látvány Úrhoz küldeti ni, hol cgyazersuiint llelépti jegyek 30. pgó xrjávnl, Sors jegyek pedig 10. pgő krjával minden időben megszerezhetők. Költ B. Gyarmathon December 12-én 1844 1KOIWÁTII ELEK m. b. Intézett Fő Igazgató. dinasztiáig bezárólag. A verbuválá- la sok, toborzások, lakodalmak, kocs- í чИН mák, vendéglők és a kávéházak — ilyen már a 18. század végén is volt Balassagyarmaton - alkalmi és rendszeres zenészei ők, akik 1809-ben a következő megállapodást kötötték a tanáccsal: „Mi alább írattak kötelezzük magunkat arra, hogy a nemes városnak valahányszor szüksége vagy kívánsága volna muzsikára, azt, hátra tévén egyéb vendégfogadókat, a város vendégfogadóiban vagy más helyein, végbe visz- szük.” Jó ötven évvel később a „helybeli zenészek” pedig már Pesten szerződtek „egy hannoveri tivoli tulajdonos által 30 előadásra, szabad szállás s 1000 tallér fizetésért”. Útjukat a helyi sajtó is élénk figyelemmel kísérte. A Felvidéki Magyar Közlöny korabeli száma például így tudósított: „... a jelenleg Hannoverában hangversenyző b.-gyarmati zenekar a Hannoverisches Tagesblatt szerint, ott nagy tetszésnek s fényes közönségnek örvend. A magyar zenében a magasabb míveltségi osztály is nagy élvezetét leli. A király a magyar zenének nagy kedvelője, s zenekarunk az udvar előtt október 9-én játszott; ezen felül Lipcsébe, Halába, innen Berlinbe és Frankfurtba, Brémába máris meghívásokat kapott.” 67