Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

Mi történt hát 1848-ban Balassagyarmaton? Városunk hites jegyzője, Dévény István krónikása volt a nagy ese­ményeknek: „Ezt is kedves Utódink számára ide fel­jegyeztük.” Hogy okuljunk belőle, milyen az igaz vi­tézség, ha egy magyar huszár a „Rátz templom” előtt fügét mutat három kozáknak, „kit a kozákok utol ér­ni nem tudtak, noha lőttek is utána”. De ez már a vé­gén volt. ’48 tavaszán örültünk a Szabadságnak, Egyenlőségnek, Testvériségnek, polgáraink a nemze­ti őrseregbe jelentkeztek, teljesíteni a Haza és a Nem­zet iránti kötelességüket. Városunkban ekkor 329 nemzetőrt vettek jegyzékbe, közü­lük 31 szállt hadba szeptember kö­zepén. Ember és hadianyag — a szabadságharc adója. Görgey csa­patai 1849 januárjában Nógrád megyén keresztül vonultak visz- sza a bányavárosok irányába. 68 „Kedves utódink számukra szomo­rú szívvel ide ik­tatjuk, hogy a 15- ik márcziusban, a múlt 1848-iki év­ben a Posonyi Or­szággyűlésen kivívott szabadságunk lerontására és elölésére városunkban béütött gróf Civalart első számú dzsidás ezred alezredes első századából Denát hadnagy vezérlete alatt 25 katona.” - Mivel a vármegyeházán nem akarták elszállá­solni őket, így ez a feladat a város tanácsnoka­ira maradt, akik a katonák kívánságára a vá­rosszéli Jaulusz-kocsmát jelölték ki, ahova „maga is ekjükbe állva Thuránszky Kristóf vezette a katonaságot. Amidőn már a városi kapitány a szállásoláshoz fogott, megláttak a katonák egy ba­kancsost fegyveresen utazni, utána rugaszkodván, azt el is fogták. Midőn a tiszt kérdezte, hogy hová mégyen, Thuránszky Kristóf beleszólalt, hogy majd megmondja ő, s felfedezte, hogy mintegy félóra előtt küldötte ki a megye az itt letéve volt puska­port három hordókban, fegyvereket és kaszákat ko­csikon. Erre a katonaság sebes vágtába indult, Trázs - Őrhalmot akkor még így nevezték - felé az or­szágúton utói is érte a kocsikat, Hugyagh mellett azokat elfogván, a hadfogadó katonákkal együtt visszahajtotta; — azalatt a Fiatalság Thuránszky Kristófot mint árulót felakasztani akarta, de ez a ka­tonaság eleibe szökött...” ■ Az áruló ügyvéd — Mikszáth Stofi bácsija — nem ehette so­káig a császáriak kenyerét. A tavaszi hadjárat győzelmes csatái, ütközetei szabadságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom