Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

fél 12-órakor az Ó-városban s a faraktárak közvet­len közelében özv. Kohn Márkné háza teteje gyűlt ki, de tűzoltóink magukra hagyatottan bár, csakha­mar eloltották. E tűznél Hajós Jenő egyleti tag sú­lyos lábsérülést szenvedett. Július 25-én volt a szklabonyai nagy tűz, hol is 42 ház, számtalan mel­léképület, gabona lett az ádáz elem martaléka. Eh­hez tűzoltóink közül többen csakis a zsélyi fürdő­ből, mind akkor a b.-gyarmati dalárda által rende­zett kirándulásról futottak oltani, hol is dicséretesen munkálkodott Manósy, Angyal József, Sommer Fe­renc, Dasinszky János, Csernoch Ferenc és Mezei László" - írta a Nógrádi Lapok és Honti Híradó. ■ Kulturális és sport egyesületek mellett szép szám­mal volt példa filantropikus célzatú jótékonysági egyesületek működésére. A 19. század második fe­lében megszerveződő és a 20. század elejétől kitel­jesedő mozgalmak a legtöbbször felekezeti különb­ségtétel nélkül igyekeztek megvalósítani nemes cél­jaikat. A koldusok vagy a mezítláb iskolába járó gyerekek látványa sokakat megindított. Az eleinte alkalmi, főleg a karácsonyhoz kötődő jótékonyko­dást igyekeztek szervezett és rendszeres formába te­relni. Egyike volt a tartósan működő, szép eredmé­nyeket elérő és a sajtó figyelmét is ügyesen kihasz­náló szervezeteknek az 1907-ben megalakult In­gyen Tej és Kenyér Egylet. "Elfer Ede kir. kereske­delmi tanácsos neje jószívűségének és agitálásának köszönhető, hogy az ingyen tej és ingyen kenyér egyesület már közel 600 tagot számlál és a nemes mozgalomban vármegyénk és városunk minden előkelő hölgye valláskülönbség nélkül részt vesz. A kenyér és tej szétosztása még a hét végén kezdetét veszi és körülbelül egy hét alatt a melegedő szoba is be lesz rendezve hol a pusztákról iskolába járó és a város távoli részében lakó gyerekek a déli órákban tartózkodhatnak és egy kis ebédet is kapnak." Az 1930-as években az ún. egri vagy magyar norma szerint szervezték át a szociális gondoskodást. En­nek keretében a polgármesteri hivatal, az egyházak és az egyesületek szoros együttműködésben segítet­ték a város rászoruló lakosait. Balassagyarmat or­szágosan is az elsők között alkalmazta a szociális gondoskodás e korszerű formáját. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom