Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

Ostrom a vasárnap délután megjelent lapokért. A háború lázában égő közönsé­günk már jóval dél után kivonult a vasúti állomáshoz, hogy az esti vonattal érkező budapesti lapokkoz jusson. A vonat megér­kezett s a rikkancsoknak ki is adták a nagy lapcsomagokat, amelyekkel azután a rikkan­csok alig hogy kiértek az állomás előtt levő területre, a közönség részéről oly nagy ostromnak voltak kitéve a lapokért, hogy a Thuróczy-féle vendéglőbe kényszerültek me­nekülni. Itt az ajtókat elzárták, de a nyitva feledett ablakokon hatoltak be a minden áron laphoz jutni óhajtók és úgy szétkap­kodták a lapokat, hogy az otthon békésen váró előfizetők közül többen ez estén lap­hoz nem juthattak. Höppner Gyula a füttymester. A régi jó időkben az a kör, amelyben Höppner Gyula is megjelent, többször élvezhette Höppner Gyulának művészi fütyülését is, sőt egyszer kedve kerekedett a mesternek s Budapesten is elismerésre méltóan fütyült. A kedélyes danákat azonban .sírva vigad a magyaréra változtatta a mai nehéz idő és így ha hébe-korba be is tér az ember egyik-másik vendéglőbe csekély számü deci borocskára, nyomott a hangulat. így történt az vasárnap estefelé is a Koinzsik-vendég- lőben, ahol a vendégek a mostoha időről panaszkodtak, szidva a hitszegő oláhokat és sajnálkozva az erdélyrészi menekülők felett, de egyszerre felugrik székéről a ma­gát ismét ifjúvá varázsolt Höppner Gyula s a menekültek javára fütyölt, művésziesen utánozva a fülemüle füttyét. így jutottak e réven a menekültek 36 kor. 22 fillérhez (ezen összegben foglaltatik Tréfa József derék polgártársunktól adományozott 20 kor is), amelyet dr. Hermann Károly városi főbiránk már át is vett. Mint értesültünk Höppner Gyula a menekültek javára leg­közelebb egy nagyobb szabású füttyver­senyt is rendez. A világháború kitörése véget vetett a virágkornak. Nem épült meg az első osztályú kaszárnya és rajzaszta­lon maradt a kultúrpalota-színház terve is. A múzeum befejezése csak kivételes szerencsével sikerült 1914-ben. ■ Ahogy az országban és egész Európában, itt is nagy volt a lelkesedés, sokan hittek a gyors és vér nélküli győ­zelemben. 1914. július 31-én a lakosság a katonasággal együtt vonult végig a városon, nemzetiszínű zászlók alatt, hazafias dalokat énekelve. A vármegyeháza abla­kából Prónay Mihály főispán és Nagy Mihály alispán a királyt, a háborút, az olasz és német szövetséget éltető beszédet intézett a polgárokhoz. Frontra indultak a Gyarmaton állomásozó 16. honvéd gyalogezred kato­nái, akik már első bevetésükön, a kamerowkai csatában elvesztették állományuk harmadát. Szeptemberben megérkeztek az első sebesültek: a cs. és kir. 85. pótke­ret-parancsnokság Máramarosszigetről 6600 fővel és a 11. honvéd pótzászlóalj 4400 fővel, több menekült, egy 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom