Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)

3. ábra

Az Ipoly medre Halászinál (50. fase. Nr. 1)

A XVIII. században a többszöri, elhúzódó levéltárrendezési nekibuzdulások is felhívták a figyelmet a levéltárra, de talán még ennél is szélesebb körű közüggyé és feladattá vált az különálló hatóságként létrehozott bíróságok felállítása után a korábbi megyei iratanyag szétválasztása köz- igazgatási és bírósági iratokra. Erre a feladatra az országos hatóságok napidíjasok felvételét engedélyezték. E napidíjasoknak kellett elvégezni ezt a felelős munkát a főjegyző felügyelete alatt. Egyébként, hogy a levéltár mennyire fontos intézménye volt a nemesi vármegyének, mutatja az a tény, hogy megyei székhely az a helység lehetett, ahol a megyeháza, a börtön és a levéltár megtalálható volt. (Hogy a megyeszékhellyé válás a kortársak szemében is emelte a település jelentőségét, jól mutatja Vályi András leírása Balassagyarmatról: „Nevezetesíti e’ Várost az is, hogy mostan a’ közönséges Vármegye Gyűlései itten tartatnak.”)