Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)
„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő)
Kalondára „átszármazott", és ott megmaradó, illetve kis körzetben szóródó nemzetségre: Varsányi Marcell kiegyezik csalári Coplon-nal, (Varsány 1295), András fia Koplon megidéztette... (1300 Busa), Képién comes malma (Pöstény 1301), továbbá „Vrdug” = Ördög István (Da- rázsdol 1327) Stephanus dictus Wrdug de Kalanda (Dl 98 238. 1346-ban). A fentiek alapján úgy vélem, hogy a kalondai Kaplonyok egykori jelenlétére és a 19. századig fennmaradt Kaplony- (pusztára), mint másodlagos névképződésre gondolhatunk, amely valószínűleg területünk elhagyását követően kapott nevet. Belitzky szerint a családi névállományból a már emlegetett Deun (Ördög), a távolabbi (Divény?)41 talán további utalás lehetne a nemzetség jelenlétére. (Szintúgy Divény42 nevű hegy található a szomszédos Mohora területéhez tartozó Bite- tur, később Új-puszta felett, a Miklós-völgyi jelenlegi határszakasztól délre, 1,5 km-re.)43 Mindenesetre az 1279. évi oklevelekben pontosan nem körülírt birtokuk csak határolta a később királyi udvarnok és várnépek emlegetett területét, és nagy valószínűséggel a Csesztvétől Mohora irányába tartó már említett Miklós-völgy középső szakaszára lokalizálható, amelynek mohorai határsávjában a Miklósvölgyi-patak partján kis, Árpád-kori településre utaló felszíni kerámiaanyagot is találtunk. Okleveleink adatai (Alsó és Felső) Koplány településekről és az ott lakókról Az 1269-ben keletkezett dokumentumban megőrződött információk részeként már érintettük a terület egykori udvarnokait. Feladatuk alapján, akár mint földművesek, terménnyel adózók, az uralkodót közvetetten szolgálók, akár a feltárt rotunda, mint esetleg egy tatárjárás előtti „királyi kápolna" okán feltételezhető udvar41 Kiss Lajos szerint az ős szláv: vad = dévaj szavunk áll mögötte (KISS L. 1988/lL 181. Nagy divény szócikk) 42 A hegynév, mivel az I-Il. katonai felmérésen nincs megnevezve, lehet 19. századi névadás is a Mohoráról házasodó Csővári Divényi Antal után, bár ők csak rövid ideig, első gyermekük haláláig éltek itt. JELI Ferenc (1994.) 261. Maga az elnevezés a Kaplony családtól független is lehet, ha a szláv vad szóból keletkezett. Ha a török Deun az alapja, a hegynek, mint szent helynek gyógyító erőt közvetítő, tágabb értelmezésével is összefüggésbe hozható, amikor a szomszédos Orvos hegyre hívjuk fel a figyelmet. 43III-IV. katonai térképeken hely, vagy vadászház (?) népei, a sokfalunyi szolgálónép által megtermelt javakat tároló, feltáró (tárnokok?), készen kellett álljanak, hogy az udvarházba kíséretével érkező uralkodó igényét kielégítsék, miközben az egyik helytől a másikra vonuló udvar „felélte" az összehordott élelmet. (Az Árpád-kor tatárjárásig tartó nagyobb felét, még jobbára ez az udvarszervezeti, és ellátó gazdálkodási struktúra jellemezte.) Az uralkodó ott tartózkodása alatt, ha szükség volt rá, peres ügyekben, birtokkérdésekben ítélkezett, vagy vadászott udvartartásával és a környék comeseivel. Ezért egy udvarház közvetlen környezetében megfelelő létszámú, helyben vagy a közvetlen közelben élő, szolgajellegű kiszolgáló személyzetet is feltételeznünk kell a helyi katonai erővel (= harcos jobbágyokkal. Ilyen lehetett Woyn?) együtt. Amennyiben változás állt be az udvari szervezetben és népeik szolgálatára eredeti formában nem volt szükség, (kedvezőbb fekvésű királyi udvarhelyek kiépülését követően, ill. a tatárjárás után az udvari szervezet felgyorsult bomlásakor), átszervezték őket, vagy kezelt földjükkel együtt eladományozásra kerülhettek egyházi vagy világi birtokosoknak. Abból, hogy területünkön az oklevélkori hűbéresek, kiemelten Egyed mester (személyét a következőkben megpróbáljuk azonosítani), 1277-től fiai, továbbá Bede, „királyi jelenlétben" kapták honor-birtokaikat, feltételezzük, hogy Egyed lovag tekintélye, kérése alapján, itteni fegyveres udvamokok (?), vagy várjobbágyok (?) közül történt nemesítéssel van dolgunk. (A király miután az említetteket, földadománnyal servi- ensei (?) közé emelte, már a birtok alapján, az „Aranybullában" rögzített feltételeknek megfelelően hívhatta nagykorú gyermekeikkel együtt szükség szerint harci szolgálatra). Nem sokkal később, az itteni várföld megmaradt (reside- bant) hányada, a Woyn nemzetség korábban szolgálat alapján használt területe is, így került eladományozásra Meney részére. Az oklevelek alapján kikövetkeztethető várföld és udvamokok határrésze közötti mezsgye (amennyiben nem közösen használták a területet), úgy sejtjük megegyezhetett az 1277. évi oklevélben leírt határral. Mindenesetre a Meney- nek adott, korábban a Woyn nemzetség által használt terület a keleti részen, az emlegetett nógrádi szolgálatból következően, a várak birtokához tartozhatott. A földművelést végző 12
