Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeiről

Dokumentumok 37. /Dr. Magyar Pál ügyészségi meghallgatási jegyzőkönyve, melyben az őt ért bántalmazásokról tesz panaszt - Balassagyarmat, 1957. május 17. Nógrád Megyei Ügyészség, Balassagyarmat. 1957. Bül. 22. szám. Jegyzőkönyv Készült a Nógrád Megyei Ügyészségen, 1957. évi május hó 17. napján, dr. Ma­gyar Pál panasza ügyében. Jelen vannak alulírottak. Dr. Magyar Pál a megyei ügyészség vezetőjénél történő kihallgatását kérte a börtönügyésznél. Kihallgatása végett előállított dr. Magyar Pál panaszát az alábbiakban adja elő: Dr. Daróczi Gusztáv és társai elleni bűnügyben vagyok letartóztatva 1957. évi február 12. napjától. A nyomozás során több ízben bántalmaztak. Mégpedig első ízben Balassagyarmaton, a rendőrség I. emeletén, közvetlen a letartóztatá­som, illetve az őrizetbe vételem után. Nevet nem tudok mondani. A bántalma­zóim rendőrök és karhatalmisták voltak. Név szerint nem ismerem egyiket sem; az egyikük kb. 180 centiméter magas, hatalmas termetű közrendőr volt, aki bi­kacsekkel ütlegelt. Először a falhoz állítottak, és arccal a fal felé fordulva, a fe­jemtől kezdve a bokámig végigvert ezzel a bikacsekkel. Vele egy időben egy másik személy - nem tudom megmondani, hogy rendőr volt-e vagy karhatal­mista -, hasonlóképpen egy harmadik személy vaskutáccsal szintén végigvert. Mikor összeestem, feltettek egy rossz íróasztalra és ott ütlegeltek. Megint elájul­tam, és a földön tértem eszmélethez. Akkor már elölről is ütöttek, rúgtak. Úgy emlékszem, hogy az ütlegelést Boros volt államvédelmi hadnagy szüntette meg, és leültetett egy székre. Én nem tudom, hogy ez a Boros nevezetű ott volt-e, mert többen jöttek-men­tek a szobában. A testem teljesen fekete volt, két hétig véres volt a vizeletem. Orvost kérettem, azonban orvos nem jött, hanem bejött egy fehér köpenybe búj­tatott rendőr. Láttam a ruhájáról és csizmájáról, hogy rendőr, a mozdulatairól és vizsgálati módjáról pedig, hogy nem orvos. Többet orvost nem kértem, nem kö­veteltem. A sérüléseimet számtalan cellatárs tudja bizonyítani. Van egy kis cé­dulám, ahol fel vannak jegyezve. Bizonyítani tudják sérüléseimet: Oravecz Ist­ván, Sallói Aladár, Vadasdi Sándor, valamint Gál Lajos balassagyarmati lako­sok. Ez a verés, amelyről vallomást tettem, az éjszakai órákban történt. A magas termetű rendőr, aki engem ütlegelt, úgy gondolom, hogy érsekvadkerti lehet, mert minden egyes ütés-zuhatagot, amit reám mért, gúnyos megjegyzéssel kí­sérte, amiből arra következtettem, hogy érsekvadkerti vagy szentlőrincpusztai lehet, mert az ottani termelőszövetkezeti ügyeimet emlegette. Ugyanis a terme­lőszövetkezetek érdekében én több pert képviseltem. A balassagyarmati rend­őrség épületében kb. 2 és fél órát lehettem az őrizetbe vételem után, ez alatt az 364

Next

/
Oldalképek
Tartalom