Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata

Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal 1947 elejétől egyre inkább a hadsereg vonalán, szolgálati helyén foglalkoztatták. Ekkor (egészen 1950-ig) az ellenállás ismert személyiségének, Beleznay István

1 vezérőrnagy, anyagi főcsoportfőnöknek volt a segédtisztje. Még ugyanabban az évben felvételét kérte a Magyar Kommunista Pártba, és a Honvédelmi Minisztérium III. alapszervezetének a sajtófelelőse lett. 1948-ban háború alatti tevékenységéért megkapta a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát. Az ellenállási juttatás címén kapott 130 holdat - ingyenesen - a magyar államnak ajánlotta fel. Beszervezésének nyilatkozattal történő megerősítésére 1949. február 26-án került sor.

2 1950-ben az állambiztonság így jellemezte Pallavicinit: „Beszervezésére egy családja ellen tett bejelentése alapján történt. E bejelentésével a rendszerhez való ragaszkodását dokumentálta úgy, hogy a beosztásában előforduló, vagy a főnökével kapcsolatos eseményekről tájékoztatást ad. Később, amikor személyét területi előadóhoz csatolták, munkája már irányított lett, jelentései a megadott személyekről szóltak, és a találkozás is rendszeressé vált. Feladatát körültekintéssel és alapossággal látta el. A találkozókon pontosan megjelent. Jelentései csak közvetlen környezetére szorítkoztak, mert származása miatt az emberek tartózkodnak tőle... Összevetve politikai magatartását és végzett szakmai munkáját, minőségi bizalmi egyénként foglalkoztatni javaslom."

3 Hálózati munkája 1950 júliusáig követhető. Ebből az időből származó jelentései - egy későbbi elemző szerint - „általánosak, különböző hangulati jelenségekkel, katonai, szakmai rendellenességekkel foglalkoztak. Operatív értékkel az esetek döntő többségében nem bírtak."

4 Ez a néhány mondat is jelzi, hogy eb1 Beleznay István (Budapest, 1909. július 13. - Budapest, 1950. augusztus 19.) honvédtábornok. 1931-ben avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. 1944 novemberében csatlakozott Kiss János altábornagy ellenállási csoportjához. 1947-ben tábornokká léptették elő, 1950. áprilisában a székesfehérvári hadtest parancsnokává nevezték ki. 1950. május 20-án az ÁVH letartóztatta. Kivégezték. 2 ÁBTL A-2126/13. 7. o. A nyilatkozat szövege: „Én, becsületszavamra és lelkiismeretemre fogadom, hogy a Magyar Köztársaság legfontosabb államvédelmi szervének, a HM Katonapolitikai Csoportfőnökségnek minden erőmmel és tudásommal a legjobb tudásom szerint segítségére leszek a reakció ellen folytatott harcában. Kötelezem magam, hogy a kapott parancsokat a legnagyobb lelkiismeretességgel fogom végrehajtani. Tudomásul veszem, hogy már a legkisebb indiszkréció vagy parancs-nemteljesítés is a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. A köztem és a fenti szerv között jelen nyilatkozatommal létesült megállapodásról senkinek, még a legközelebbi hozzátartozóimnak sem fogok szólni. Isten engem úgy segéljen! Budapest, 1949. február 26-án. Pallavicini Antal". 3 ÁBTL „Zárt" IV/1.10. o. 4

Uo. 97