Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

tenünk, aki a Gyarmaton átutazók kirablásával tette hírhedtté a nevét. • Az élet a viszontagságos 17. század évtizedeiben sem állt meg. Belitzky János szerint ebben az időszakban a „végvár tövében élő Balassagyarmat fejlett mezővárosi település volt." Ekkor kezdett működni a csizmadiák és a szabók céhe is, nyilván mindkettő legfontosabb piaca és feladata a várvédő katonaság lábbelivel és ruhával való ellátása volt. A legtöbb kézműves, a források szerint, már saját házában lakott. Közülük a csizmadiákat név szerint is ismerjük: 1655-ben Halassy István volt a céhmester, a mesterek pedig Bátori Lőrinc, Halassy Mihály, Krizsán István, Lányi Pál, Sár Kál, Vámosi János, Zagbet János és Zólyomi Zsigmond voltak. De szőlő- és réttulajdonos volt itt Budai Bornemissza Bolgár Pál, a Szécsényben lakó híres ügyvéd is. A mezőváros élénk kereskedelmi életét bizonyítja, hogy évente öt—hat vásárt tartottak benne. „Ezen határban vágynak szép szőlőhegyek" és „vágynak sok szántóföldek" — így jellemzik a korabeli források Balassagyarmat gazdálkodását. Nagy előnyére vált a városnak, hogy mint végvári településnek, lakosai számára engedélyezték a szabad vallásgyakorlást. Az itt működött papok névsorát csak igen töredékesen ismerjük. Katolikus pap sokáig nem is volt a városban, ezért az e felekezethez tartozó lakosok gyermekeit gyakran a protestáns prédikátorok keresztelték meg. Az ellenreformáció hatására azonban a század közepére már megfordult a helyzet: az 1647-től 1655 tájáig szolgáló plébános, Kos Lukács elleni panaszukkal a protestánsok az országgyűlésen is megjelentek, mert nem engedte meg, hogy a nem katolikusokat a gyarA Balassi II. Bálint (1626 vagy 1631 1684) költő. 1649-től, birtokaiba való beiktatásától fogva volt a gyarmati vár társkapitánya. • Justus van der Nypoort (Utrecht, 1625 után 1694) rézkarca Balassagyarmatról. J. Nypoort, eddigi adataink szerint, járt Magyarországon, ugyanakkor az valószínű, hogy „Gi armat" várát egy régebbi ábrázolás segítségével rajzolta meg. A képen még az élő, az 1663-os évet követő nagy pusztulás előtti Balassagyarmatot láthatjuk. Részleteiben azonban több helyen különbözik a he Dentu-féle ábrázolástól. A lap illusztráció Birckenstein geometriakönyvéhez, amelyet szerzője a trónörökös I. Józsefnek ajánlott. A kötet első kiadása 1868ban jelent meg Bécsben.