Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

* A Munkás Énekkar 1919-ben, a múzeum épülete előtt. * Vöröskatonák 1919 nyarán Balassagyarmat határában, *A városi direktórium tagjai a Kommün alatt, T A gimnázium egészségügyi százada 1919 áprilisában. • Megyei előkelőségek menete 1935-ben, dr. Kovács Sándor dunáninneni evangélikus püspök beiktatási ünnepségén. ^ Bellusi Baross József főszolgabíróból lett 1923-ban a megye alispánja. Jelentős szerepe volt Balassagyarmat rendezett tanácsú várossá szervezésében. 1939-ben Soldos Bélát váltotta a főispáni székben. * Pályi Pál is hivatali karriert futott be. 1923-ban lett főjegyző, majd rá két évre a megye főispánjává nevezték ki. 1930-ban ment nyugdíjba. ^ Sztranyavszki Sándor 1882-ben született Balassagyarmaton. Fiatalon, 1912-ben lett országgyűlési képviselő a Munkapárt jelöltjeként. 1922-ben a távozó Huszár Aladárt váltotta a főispáni székben, 1926-1931 között belügyi államtitkárként szolgált. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt lett a Nemzeti Egységes Párt, majd a képviselőház elnöke, az Imrédy-kormányban mezőgazdasági miniszter. Kortársai „Cár"-nak nevezték a város politikai életében és fejlődésében jelentős szerepet játszott politikust. nalban indított sikeres offenzíváig, ami messzire űzte a város alól az ellenséget. A katonai sikerek azonban fájdalmas áldozatokat is követeltek: Apátújfalunál esett el Stefanovics Sándor, a frissen érettségit tett balassis diák, akinek emlékét ma is kegyelettel őrzi volt iskolája. • A trianoni békekötés után határvárossá vált Balassagyarmatnak a kedvezőtlen politikai-gazdasági viszonyok között kellett megőriznie közigazgatási, kulturális és piaci pozícióit. Az Ipoly folyón túli területekkel elvesztek szőlőskertjei, gyümölcsösei, termékeny szántói, de a városi határ ötödének elvesztésénél sokkal katasztrofálisabban érintette gazdaságát, kereskedőit és iparosait az északi területek elvesztése, ami csak a piaci vonzáskörzetet tekintve 47 települést jelentett. A város és falvak közötti termékcsere, munkamegosztás, munkahelyek kerültek veszélybe. A csábi fára