Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

éppen csak kiépülő faipar, a kürtösi szén és az iparvasút terve — lezárult fejezetek. „A határmegvonás éppen azon községeket szakította el tőlünk, amelyek földrajzi helyzetüknél kénytelenek voltak Balassagyarmat felé gravitálni s ... oly községeket hagyott meg nekünk Trianon, amelyek részint Vácnak, részint Aszódon keresztül mindég Budapesttel tartottak fenn kereskedelmi összeköttetést. A határ menti forgalom megkönnyítése ezen a tragikus helyzeten nem segíthet. Az legfeljebb arra lenne alkalmas, hogy az amúgy is virágzó csempészetet még inkább kifejleszsze" — rögzítette a szomorú tényt a város képviselő-testülete 1926-ban. Ez a határváros jelleg nyomta rá a bélyegét Balassagyarmat kereskedelmi és iparos életére, ezen a téren csak a bécsi döntést követő terület-visszacsatolás hozott átmeneti javulást. Mégis: polgárváros maradt, csak lehetőségei változtak meg. Fayl Gyula polgármester tiltakozott az ellen, hogy perifériára szorult határvárosként leírják a fejlődőképes települések sorából. Szerencsére sokan gondolkoztak így. Város legyen végre, rendezett tanácsú város! 1923-ban ünnepelni jött Bethlen István miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter és Nagyatádi Szabó István földművelési miniszter. 52 év nagyközségi státusa után elégtétel volt ez minden balassagyarmatinak. • Hamarosan állami támogatással kislakás-program indult, az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiosztott telkeken kedvezményes kölcsönökből házak épültek. A főutca és a Széchenyi utca sarkán - ma óvoda — átadták az Állami Építészeti Hivatal emeletes A József Ferenc főherceg fogadása Balassagyarmaton 1931ben. * Scitovszky Bélát (1878-1959) mint főszolgabírót választották először, 1910-ben, munkapárti programmal képviselővé. Megszakításokkal 1935-ig képviselte Balassagyarmatot a képviselőházban. Betöltötte a nemzetgyűlés elnöki tisztét, majd 1926. október 15-től 1931. augusztus 24-ig a Bethlen-kormányban belügyminiszter volt. w A Madách- és Mikszáth-emléktáblák avatása a vármegyeháza falán, 1925ben. Az elsősorban: Berzeviczy Albert, báró Buttler Ervinné, Horthy Miklós kormányzó, Vass József miniszter, ifj. Mikszáth Kálmánné és Sztranyavszky Sándor. • Gömbös Gyula 1928 őszén látogatott városunkba, Scitovszky Béla vendégeként. A A város hivatalnoki kara 1926-ban. • Dr. Paczolay Zoltán (1882-1947) vármegyei tiszti főügyész, majd kormányfőtanácsos. 1902-ben a vármegye területén a Hangya Központ titkárává nevezték ki. Hivatali tisztségei mellett számos egyházi szervezet vezetését is vállalta. Hosszú ideig volt például a katolikus egyház világi elnöke. • Sáska Dezső (1891-1955) főszolgabíró hivatalában.