Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

^ A Selmeczy-cukrászda még ma is fogalom a városban. Országvilág ismerte finomságait. A híres cukrászdinasztia alapítója Stavnyiczkiként töltötte inaséveit, de az iparengedélyt 1869-ben már Selmeczy Sándor néven szerezte meg Losoncon. Innét települt át Balassagyarmatra, ahol gyorsan ismert lett krémeseiről, tortáiról. Családjáról ekkor készült az itt közölt fénykép. Fia 1912-ben vette át és működtette tovább igen nagy sikerrel a cukrászdát. A családi vállalkozás folytatója, az ifi abb Árpád nemcsak kiváló cukrász, de ahogy ez a régi fénykép tanúsítja, szenvedélyes motoros is volt. T Adám és Berczeller a 20. század elején alapították szállítmányozási vállalkozásukat. A két kép jól szemlélteti az utat, amit az évtizedek alatt megtettek: a lovas kocsitól eljutottak a balassagyarmati cserkészeket fuvarozó teherautóig. épületben - jelenleg a Magyar Király Szálloda — ún. Deuts papa kávéháza I és a Balassában az öreg Barthé. Előbbit jószívűsége miatt nevezték vendégei Deuts papának, az öreg Barth kávés pedig arról volt híres, hogy vendégeivel kurtán bánt el, p. o. 10 órakor este, habár vendégei is voltak, elojtotta kávéházában a lámpákat mondván vendégeinek 'uraim feierabend'." • Gyáriparról, nagyobb vállalatokról ebben az időszakban nem beszélhetünk. Megteremtésére történtek ugyan kísérletek a 19. század végétől — dohány-, sör és maláta-, keményítő, mezőgazdasági gépgyár stb. — de eredményre nem vezettek. A kisipari szinten túllépő, sokszor részvénytársasági formában működő vállalkozások alapítására azonban itt is sor került: 1874-ben épült meg Schmidl Samu gőzmalma a város nyugati szélén, amit 1890-ben egy I f másik gőzmalom megnyitása követett a Nagyhíd utcában, ahol a kiegyezés évében már egy kisebb szeszfőzde is működött. Az első világháború előtti években jött létre a vasúton túl a Sebastiany és Fejér cég fűrésztelepe és parkettagyára, ennek szomszédságában pedig az országosan is jó hírű Hoffmann-féle cirokseprű- és gyökérkefegyár. Az említett vállalkozások méreteiről sokat elárul, hogy az első világháborúig egyikük sem alkalmazott húsz munkásnál többet. • Az 1870-es évek elején kezdődő gazdasági válság idején a város vezetői kincstári meg-