Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

rendeléseket igyekeztek szerezni a helyi iparűzőknek. Tették ezt azért is, mert az ipar sokak megélhetését biztosította; a tehetősebb mesterek pedig tagjai voltak a képviselő-testületnek. Az országban elsőként, 1884-ben megalakult Altalános Ipartestület tagjainak létszáma három év múlva elérte a 225 főt. • A század végén a nagyszámú köz- és magánépítkezéseknek köszönhetően fellendült az építőipar, az Ipolyon túl téglagyárak, téglaégetők létesültek. A város kedvezményes telkekkel támogatta az építkezőket, az építőmesterek pedig felhasználva a helyi pénzintézetek, a Takarék- és Hitelintézet, a Népbank és a Takarékpénztár hiteleit, kulcsrakész házakkal jelentek meg a lakáspiacon. Nagy szerepet játszottak ezek a pénzintézetek a kisebb vállalkozások beindításánál is, részvényeik pedig megbízható és jól jövedelmező befektetésnek bizonyultak. A Takarékpénztár Rt. egyben az Osztrák-Magyar Bank helyi képviselője is volt. Vezérigazgatója, Vannay Ignác ügyvéd - később a város főjegyzője, majd polgármestere — a képviselő-testület tagja, a századfordulón pedig egy ideig a Múzeum Társulat elnöke volt. A Baintner Ottó vezette Népbank Rt. intézetének Galgagyörkön és Kékkőn is volt fiókja. Baintnert nemcsak a városépítés legfőbb inspirátorának, de legjelentősebb anyagi támogatójának is tartották a kortársak. • Az első világháborúig két tragikus csapás is érte a várost. Az 1873-as kolerában 6500 lakosából 350en haltak meg. A gyenge termés miatti elégtelen