„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Mohos Mária: A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar–szlovén határszakaszon

elérhetősége a korábbinál jóval kedvezőbbé vált, vasútállomása és körjegyzősége révén a tradicionális Hetés-peremi kisközpontok vetélytársa lett.

8 (1. ÁBRA) Az 1894. évi XXXII. törvényben előírt kötelező állami anyakönyvezés bevezetése után az anyakönyvi kerületek az Alsólendvai járásban a körjegyzőségekhez igazodtak. A hetési falvak közül így Szíjártóháza és Szombattá Rédics, a másik négy falu Dobronak anyakönyvi kerületéhez tartozott. A XIX. század végén a postahivatalok száma is növekedett a térségben. A hetési falvak által elérhető posta korábban Alsólendván volt, most a népesség és a postai forgalom növekedése, valamint a vasúti közlekedés megindulása új hivatalok létesítését eredményezte. A Belső-Hetés keleti falvaiból - Szíjártóházáról és Szombatfáról - a század utolsó évtizedétől Rédicsre, a többi településből Dobronakra jártak postára.

9 1. ÁBRA: A hetési települések kapcsolatai 1867-1918 között

10 Az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer és a Magyarországot érintő trianoni döntés a hetési településeket kettészakította. Magyarországon maradt a Belső-Hetésből négy falu: Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza és Zalaszombatfa. Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc és Jósec (Szentistvánlak) az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. A határmegállapító bizottság 1921. november 15-én Jósecet visszaadta Magyarországnak, így a 8 Majdan János: Helyiérdekű vasutak és kiépülésük a Dunántúlon. Bp., 1998,185. 9 A térség század eleji fejlettségi szintjéről lásd Beluszky Pál tanulmányát. 10 Az ábrát Mohos Mária készítette. 552