„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Mohos Mária: A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar–szlovén határszakaszon

két állam közötti határt Belső- és Külső-Hetés között jelölték ki. Dobronak (Lendvavásárhely) és a Belső-Hetés falvai között talán ezeréves tradicionális kapcsolatok szakadtak meg. (2. ÁBRA) 2. ÁBRA: A hetési települések kapcsolatai 1920-1941 között

11 A határ nemcsak Hetes területét, hanem Zala megyét és benne az Alsólendvai járást is kettévágta. Az új államhoz került Alsólendva a járási intézményekkel, és vele együtt a Lendva folyó és a határ közötti 18 település, melynek lakói 90%ban magyarok voltak. A csonka járásban új székhelyet kellett találni, és pótolni a határ másik oldalán maradt intézményeket. Az első járási székhely Zalabaksa volt (1922-1924), a második Lenti, ahol 1925-ben megkezdődött a járási szintű intézményhálózat kiépítése. A korábban csak körjegyzőségi székhelyként funkcionáló település a következő évtizedekben az aprófalvas településhálózatú Nyugat-Zala fontos központjává vált, de nem volt teljes értékű járási székhely, mivel járásbíróság és telekkönyvi hivatal legközelebb Zalaegerszegen működött. Belső-Hetés lakóihoz legközelebb Alsólendván volt polgári iskola és tanonciskola, melyeket a határ meghúzása után már nem vehettek igénybe, s ez Csonka-Zala megye egész nyugati területét hátrányosan érintette.

12 11 Az ábrát Mohos Mária szerkesztette. 12 Mohos Mária: Szerepcsere: Lendva - Alsólendva. Muratáj, 1997/2., 97-102. 553