„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia, határváltozások 1918–1944
Magyarország mindent megtett Kárpátalja egészének visszaszerzése érdekében. 72 1938 őszén Kozma Miklós irányításával diverziót szerveztek az úgynevezett „Rongyos Gárda" bevetésével, melynek tagjai között számos nyilas is volt. 73 Bár az akciót hivatalosan leállították, a határincidensek továbbra is folytatódtak. 74 A döntő események március közepén zajlottak. Közismert ebben a német magatartás szerepe. Az időpontról Ormos Mária azt írja, hogy Juhász Gyula nyomán eddig úgy tudtuk, a katonai akció 15-én indult meg, de Kozma kéziratos naplójából valószínűsíthető, hogy a valóságban már március 13-án elkezdődött. 75 Fontos adalék, hogy ezt a második verziót támasztják alá a honvéd vezérkari jelentések, melyek szinte óráról órára követik az eseményeket március 20. késő délutánig, amikorra a beavatkozás lezárult. 76 A ruszinlakta területeket a vármegyerendszertől elkülönülő közigazgatási terület, az Ungvár székhelyű Kárpátaljai Kormányzóság egyesítette. Külön érdekessége ennek a területnek, hogy nem voltak mindenütt szabályosan meghúzott határok, éspedig amiatt, hogy egy-egy település két közigazgatási területhez is tartozhatott. így például Ungvár a kormányzóság és ezen belül az ungi közigazgatási kirendeltség székhelye, valamint Ung vármegye székhelye is volt, Munkács pedig a kormányzóság beregi kirendeltségének székhelye és a Beregszász székhelyű Bereg vármegyének is része volt. Tanügyigazgatás tekintetében a határ akár az iskolaépület fala is lehetett; tannyelvtől függően a Kassai, a Szatmárnémeti vagy a Kárpátaljai tankerülethez tartozott. 77 Siménfalvy Árpád, Ung vármegye és Ungvár törvényhatósági jogú főispánja a hivatalát elfoglaló Tomcsányi kormányzói biztost üdvözlő beszédében így fogalmazott: „amint a magyarság és a ruszinság az elnyomatás évei alatt közös erővel harcolt jogaiért és együvé tartozónak érezte magát, úgy nem emelhető ma sem kí72 A vonatkozó magyar törvények szövegében a Felvidék és Erdély „visszacsatolt", a Délvidék „visszafoglalt", Kárpátalja pedig „visszatért" terület. Kárpátalja története 1938-1944 között ukrán szemszögből: 3aKapnammn nid yeopujunoio 1938-1944 pp. Peß,.: MapKycb B., XyflaHWM B. Hbro-fdopK-HiKaro-y>Kropo,a, 1999; OcjpiunHCbKwvi P.: YloAimuHHUú po3ŐumoK 3a%apnammn y auiadi yzoptqimu (1939—1944). KWÍB, IHCTHTVT icTopii yKpaiHM HAH yicpámw, 1997. 73 A kérdés történetét lásd Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában (1919-1941). II. kötet. PolgAJtT, Bp., 2000, 549-572. Kozma Miklós volt a Kárpátalja Kormányzóság második kormányzói biztosa, az első pedig az a Perényi Zsigmond báró, akinek döntő befolyása volt a csehszlovák időszakban a Kárpátaljára irányuló anyagi támogatásokról való döntésekben. Angyal Béla: i. m. 143. 74 Találunk erre utalásokat az MTl-jelentésekben is. MOL K 428 (Sajtó Levéltár, Magyar Távirati Iroda Rt. iratai, kőnyomatos hírek), 732. cs.; illetve foglalkozott vele a helyi sajtó. 7 5 Uo. 594. 76 Átvette ezeket a jelentéseket az MTI is: MOL K 428,1078. cs., illetve részben megtalálhatók a miniszterelnökségi iratok között: MOL K 28 (Miniszterelnökség, Nemzetiségi és kisebbségi osztály), 136. cs., 267/11. t. A Volosin-kormány történetének és a szóban forgó eseményeknek a kronológiáját igen pontosan közölte a Hacryn című lap 1940. március 16-i számában. A hivatkozott, nehezen hozzáférhető lap megtalálható: MOL K 28 (Miniszterelnökség, Nemzetiségi és kisebbségi osztály), 156. cs., 323. t. 77 A kérdésre vonatkozó törvények és rendeletek elemzését lásd Fedinec Csilla: Kárpátalja közigazgatása és tanügyigazgatása 1938-1944 között. Magyar Pedagógia, 1996/4., 367-375. 434
