„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia, határváltozások 1918–1944

nai fal a ruszinság lakóhelyének, Kárpátalja közigazgatási területe és a vármegyei közigazgatás tevékenysége közé. A magyarságot és a ruszinságot egymáshoz közelebb kell hozni."

78 Az időszak hosszasan vajúdó autonómia-tervezete Teleki Pál nevéhez fűződik. 1939. március 18-tól, amikor a miniszterelnök hivatalában a kérdésről az első értekezletet tartotta, 1940. augusztus 5-ig, amikor visszavonta a Parlament elé terjesztett törvényjavaslatot a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról, s ezzel a kérdés véglegesen a süllyesztőbe került, hosszas és kilátástalan küzdelem folyt.

79 A kérdés vitája két alapvető szinten zajlott: a nyilvánosságban és a miniszterelnökségi megbeszéléseken. Nyilvánosságnak nevezem a nyomtatásban megjelent véleményeket,

80 melyek közös rendezési elve, hogy a „nyomorban és műveletlenségben" élő nép s MOL K 28 (Miniszterelnökség, Nemzetiségi és kisebbségi osztály), 45. cs., 96. t. 9 Az 1939. április 4-i minisztertanácsi határozat értelmében „az egyes szakminisztériumok a kárpátaljai területtel összefüggő kérdésekben a M. E. II. ügyosztályát megkeresni tartoznak, amelynek tisztviselői a ruszinszkói autonómia előkészítése, gyakorlati keresztülvitele és amely ügyosztálynak a szóban forgó terület viszonyai felül a megfelelő személyi és tárgyi ismeretei vannak." MOL K 28 (Miniszterelnökség, Nemzetiségi és kisebbségi osztály), 45. cs., 100. t. - Kosa Kálmán VKM miniszteri osztályfőnök bizalmas magánleveléből az ügyosztályt vezető Pataky Tibor államtitkárhoz (1939. november 16.): „Valahogy úgy érzem, hogy a hivatalos nemzetiségi politikánk és annak gyakorlati kivitele nincs egymással összhangban. Alsó hatóságaink sokszor olyan intézkedéseket tesznek, amelyek szöges ellentétben vannak a felülről hangoztatott elvekkel. (...) az egész visszacsatolt részeken, beleértve Kárpátalját is, éppen nemzetiségi vonatkozásban állandóan olyan nehézségekbe ütközöm, amelyeket legjobb akarat mellett is alig tudok és tudunk legyőzni. Ezekbe a kérdésekbe mindenki beleszólási jogot vindikál magának és minden intézkedésre hivatott emberünket állandóan fúrják." MOL K 28., 138. cs., 272. t. 3 A Kárpátalja két világháború közötti történetére vonatkozó dokumentum-gyűjteményhez (TLA Kv. 2987. 435 p.) eddig a következő szövegeket sikerült felderíteni (a megjelenés sorrendjében): Ferdinandy Mihály: Magyarország és Kárpátalja. Magyar Nemzet, 1939. március 22.; Kontratovics Irén: A ruszin probléma végleges megoldása előtt, Magyar Nemzet, 1939. március 23.; Ferdinandy Mihály: „A ruszin probléma végleges megoldása előtt" Válasz Kontratovics Irén levelére. Magyar Nemzet, 1939. március 25.; Milotay István: Ruszinszkó. Új Magyarság, 1939. március 25.; dr. Szabó Oreszt: A Ruszinföld autonómiájáról. Pesti Hírlap, 1939. április 2.; Bölöny József: Kárpátalja önkormányzata. Magyar Nemzet, 1939. április 5.; Milyen legyen Kárpátalja autonómiája? (Illés József, Szántay-Szemán István, Morvay Zsigmond, Ortutay Jenő nyilatkozata). Új Magyarság, 1939. április 9.; dr. Egan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómia?! Miravcsik Könyvnyomda, Ungvár, 1939. húsvét havában.; dr. Morvay Zsigmond: Milyen legyen a ruszin autonómia? (Válasz dr. Egan Imre ny. főispán e címen megjelent tanulmányára). Buschmann F. utódai könyvnyomda, Bp., [1939]; Balogh Arthur: Vélemények a ruszin autonómiáról. Magyar Kisebbség. 1939. augusztus 1.; dr. Kaminszky József: A magyar-orosz nép (ruszin) önkormányzata (autonómiája?) Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk.: Madarász Elemér. II. Felvidék és Kárpátalja. 289755.; Bölöny József: A Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. Magyar Közigazgatás Könyvtára 12., Bp., 1940; Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról [1940. január]. Közigazgatástudomány, 1941/1., 25-29. 435