„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Zeidler Miklós: Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között

ZEIDLER MIKLÓS Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között* „Alig ért véget Jacques Duval darabjának, a Francia szobalányxvdk első felvonása - a közönség már indult kifelé a foyerba -, amikor egyszerre újra szétcsapódott a függöny, mindenki sarkon fordult és a színpadra pillantott. A rivalda fényében Somlay Artúr alakja jelent meg. Templomi csend lett, s a művész megindult hangon jelentette be a közönségnek, hogy a magyar Felvidék újra egyesült az anyaországgal. Mint az imádságot sorolta el Somlay Artúr a Magyarországhoz visszatérő városok neveit, s leírhatatlan jelenetek következtek. A közönség percekig tombolva ünnepelt, ismeretlen zsöllye- és páholyszomszédok szorongatták egymás kezét." - írta a Pesti Napló 1938. november 3-i száma.

1 Hasonló jelenetek zajlottak le másnap este a Zeneakadémia nagytermének nézőterén. Ekkor a haladó baloldali urbánus Dienes Valéria mutatta be Patrona Hungáriáé című mozdulatdrámáját modern orkesztikai iskolájának növendékeivel. A kórusdráma a magyar történelem tánccal, zenével és énekkarral kísért képsorozata volt, amely a magyar történelem nagy pillanatait villantotta fel a tanárnő által tartott bevezető után. A revízió záróképében a „hit, a szeretet és a béke megtestesítőit legyőzik az istentagadás, a háború és a forradalom: NagyMagyarország aranytestét darabokra szakítják. De megjelenik Mária és Szent István, az őrangyalok és az elszakított országrészek angyalai. Imrédy Andrea [a miniszterelnök unokahúga - Z. M.] a Felvidék angyala: ő veszi kezébe a leszakított részt és illeszti vissza a csonka országhoz. Délen és Keleten őrangyalok tartják kezükben a többi leszakított részeket. Ennél a jelenetnél kirobban a lelkes, tüntető taps. Megszakad az előadás, a közönség tombol és hangzik az ütemes kiáltás: Min-dent visz-sza! Az emberek állva hallgatják végig a befejező szakaszt, amikor a kórus a Magyar Hiszekegyet imádkozza."

2 Megrendítők és feltétlenül hitelesek a képek, amelyeket a két tudósítás festett az eufórikus hangulatról. Pontosan tükrözik azt az atmoszférát, amelyben a két háború közötti magyarországi irredenta kultusz kulminált. A magyarságnak ugyanis sok és sokféle fájdalmat okozott a békeszerződés. A milliószámra megnehezített életlehetőségek és megkeserített sorsok, a menekültek és a maradók szenvedései, megaláztatásai egyénileg állították szembe a magyarokat Trianonnal. Akiket pedig személyében nem, vagy kevésbé érintett a békeszerződés, azokat mint a magyar nemzet tagjait sújtotta és degradálta a A tanulmány kisebb módosításokkal megjelent a Rubicon című történelmi folyóirat 2001/8-9. számának 78-87. oldalán, Közvélemény és propaganda. Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között címmel. 1 Pesti Napló, 1938. november 3., 8. 2 Pesti Napló, 1938. november 4., 7. 67