„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Gyáni Gábor: Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két világháború között

munkásság, valamint a kis- és törpebirtokos parasztság) kívülállása a magyar társadalmon, melynek „normális" állapotát a nyílt szavazás 1938-ig fenntartott rendje és az határozta meg, hogy híján volt a legelemibb jóléti intézményi gondoskodásnak, sőt helyenként és időnként a korabeli európai normák szerinti elemi személyi szabad sági ogoknak is. Az állami szociálpolitika ebben az utóbbi esetben határozottan arra szolgált tehát, hogy a modern városi, főként budapesti társadalom mintegy „önálló jogon" foglalhassa el az egyedül számára fenntartott helyet az olykor feltűnően anakronisztikus trianoni magyar társadalom és hatalmi szisztéma egészében. A politikai jogok két háború közti kiterjesztésével s e gyakorlat igencsak sajátos válfajával (a nyílt és a titkos szavazás regionális differenciálásával) összhangban a felettébb sokrétűen hasznosított szociálpolitikai eszköztár is ahhoz járult hozzá, hogy a politikai elit sikerrel állhasson ellen az alulról jövő politikai demokratizálási törekvéseknek. Célját persze csak akkor valósíthatta meg, ha az egyes társadalmi csoportok saját testére szabott „szociálpolitikákat" tudott alkalmazni, vagy ha ezt a szociálpolitikát egymástól elütő módon, különféle funkciókban működtette a társadalmi struktúra különböző pontjain. S ez a politika, el kell ismernünk, többnyire be is vált. Talán éppen e tény józan beismerése késztette nemrégiben egyik, azóta már szintén meghalt jeles történészünket arra a sokáig elfogadhatatlannak tűnő megállapításra, mely szerint: „Nem látom annak a jelét, hogy a választási visszaélések és manipulációk, a harmincas évek végén a zsidó származású választók számának korlátozása vagy más intézkedések jelentősen módosították volna a választási eredményeket. Vélhetően ezek teljesen szabad választásokon sem alakultak volna másként. A kormányok ebben az értelemben is legitimek voltak."

15 Nem feltétlenül kell e kijelentéssel egyetérteni, az viszont bizonyára nern képezheti többé komoly vita tárgyát, hogy a trianoni döntés nyomán egyszeriben átalakult magyarországi társadalom, illetve a valamelyest hozzá is igazodó politika új, a korábban reméltnél vagy a dualizmusban elvártnál kedvezőtlenebb esélyt kínált a politikai demokrácia hazai érvényesüléséhez. 15 Erényi Tibor: Tekíntélyelv - parlamentarizmus - népiség. Világosság, 1993/6., 6. 66