„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Gyáni Gábor: Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két világháború között

kor semmiképp sem tekinthető többnek taktikai eszköznél. Akkor azonban, amikor megtörténik az irányvétel a jóléti állam kiépítésére, nyomban többről és persze másról van sző holmi politikai taktikázásnál. E fejlemények első kezdeményei a századelőn elsősorban Darányi, illetve a fővárosi municipális politika működésében lesznek felfedezhetők, s ennek folytatódását regisztrálhatjuk a bethleni időszak társadalombiztosítási reformpolitikájában, illetve az 1930-as évek törvényes munkásvédelmi gyakorlatában.

12 A röviden érintett fejlemények funkcionális értelméhez az visz bennünket igazán közel, ha a tömegpolitika oldaláról érkező kihívásokra adott válaszreakciókként tekintjük őket. Amennyiben nem ezt a kontextust vesszük kiindulópontul, menthetetlenül leragadunk a szociális jóléti politikát egyszerű taktikaként értékelő baloldali interpretációnál, vagy annál a korabeli felfogásnál, mely szerint az ipar gazdasági és társadalmi súlynövekedése szinte automatikusan szülte az állami szociálpolitika elfogadott politikai gyakorlattá válását. Ahogy a kor legnevesebb társadalombiztosítási szaktekintélye és funkcionáriusa, Kovrig Béla fogalmazott: „A gyáriparosodás következtében nagy munkástömegek keletkeztek. A politikai struktúrában megindult a súlypont eltolódása. Ez befolyásolta a közhatalom magatartását. A század fordulókor az állam gazdaságpolitikájában a termelők boldogulásán volt a hangsúly, a gyáripari munkástömegek fejlődése következtében mindmkább a »dolgozók« jóléte vált az államvezetés egyik legfontosabb céljává."

13 Nem számít ma már különösebb újdonságnak a politikai állam és a polgári társadalom két háború közt átalakuló kapcsolatának az idézettnél igényesebb fogalmi megközelítése. Hadd utaljak itt Andrew János korporativizmus-fogalmára, vagy arra, hogy Ránki György élete utolsó éveiben összehasonlító elemzés során számot vetett a fokozódó etatizmus helyileg változatos okaival és eltérő szerepével Ausztria, Magyarország és Jugoszlávia két háború közti történelmében.

14 Számunkra ezúttal az látszik fontos kérdésnek, hogy miért korlátozódott a Horthy-korban a jóléti állam fejlődése kizárólag a városi munkásságra. Erre válaszolva azon nyomban vissza is jutunk az imént elhagyott gondolatmenethez. A nagyipari munkásság osztálypolitikai elkülönültsége, másként szólva: szinte maradéktalan elszigeteltsége a közvetlen oka araiak, hogy ez a társadalmi csoport egymaga élvezhette mind a politikai demokrácia, mind pedig az éledező jóléti állam szerény hazai áldásait, melyek afféle privilégiumként látszottak őt a korban megilletni. így teljesedett be népes agrárszegénység (a sokféle bér12 Melinz, Gerhard -Zimmermann, Susan: Über die Grenzen der Armenhilfe. Kommunale und staatliche Sozialpolitik in Wien und Budapest in der Doppelmonarchie. Europaverlag, Wien, 1991, 8-103.; Gyáni Gábor: A szociálpolitika első lépései hazánkban: Darányi törvényei. In: Fehér György (szerk.): Darányi Ignác emlékkonferencia. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Bp., 2000, 94-111.; Gyáni Gábor: A szociálpolitika múltja Magyarországon. História, Bp., 1994,10-14. 13 Kovrig Béla: A munka védelme a dunai államokban. Kolozsvár, 1944, XXXVIII-XXXIX. 14 Andrew, C. lános: The Politics of Backwardness in Hungary 1825-1945. Princeton, N. J., 1982; Ránki György: Állam és társadalom a két világháború közötti Közép-Kelet-Európában. Előadások a Történettudományi Intézetben 1., MTA TTI, Bp., 1986. 65