„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Csóti Csaba: A Mura–Dráva határ néhány történeti problémája (1910–1955)

sában már nem támasztott kifogásokat.

16 A Baranyai-háromszögért való harcra az időközben fásulttá vált, a kormányzat által lényegében magára hagyott Vassel kimerültsége, főként azonban az őt folyamatosan demmciáló baranyai politikai elit szűklátókörűsége miatt nem került sor.

17 Ennek ellenére elmondható, hogy a Vas és Zala megyei területekért folytatott küzdelem ugyanúgy nem javított a határ etnikai jellemzőm, ahogyan a baranyai passzivitás sem rontott. A bizottságnak a Vassel Károly által „erkölcsi győzelemnek" titulált javaslata egyes Lendva-vidéki falvak Magyarországhoz csatolásáról eleve kudarcra ítélt kezdeményezés volt, hiszen határmódosításra csak a két fél egyetértésével kerülhetett sor, erről pedig szó sem volt. így a határkijelölő bizottságban magyar szempontból pozitív eredménynek egyedül a Somogy megyei Gola vasútállomásnak a trianoni békében rögzített szolgalmi jog alóli mentesítését tekinthetjük.

18 A baranyai politikai elitnek a magyar határkijelölő biztossal való, már említett konfliktusa abból fakadt, hogy míg a helybeliek a megye csonkítatlan megőrzését reális célnak tekintették, addig Vassel, immáron felmérve a realitásokat, kisebb határmódosításokat próbált csak elérni.

19 Ennek köszönhetően az ezredest hazaárulónak bélyegezték, személyes tisztességét is kétségbe vonták. A nemzetközi körülmények iránt érzéketlen, a realitásokat nélkülöző szemléletre azonban mégsem Baranya, hanem Zala megye vezetése szolgáltatta a legkirívóbb példát. A Muraköz körüli nézetkülönbségek során Zalában nem csupán Vassel ezredessel, hanem kormányszintű döntésekkel is szemben álló nézeteket vallottak a határkérdés ügyében. A magyar kormány 1920 első felében, a magyar békeszerződés aláírása előtt, még támogatta a Muraköz visszaszerzésének ügyét, sőt egy úgynevezett Muraközi Memorandum összeállítására is felkérte a vármegyét. A memorandum végleges változata 1921. április 15-ére készült el.

20 1921. augusztus végén azonban, az időközben megváltozott kül- és belpolitikai helyzetben, a Muraköz visszacsatolását a Magyar Határmegállapító Központ „Horvátországra való tekintettel"

21 már elvetette. A realitások figyelembevételén túl a horvátok iránti jóindulat megnyilvánulása volt ez a lépés. Legalábbis a döntést igyekeztek a re16 SML IV. 401. a (Somogy vármegye főispánjának iratai), 10/1922. Vassel Károly összefoglaló, bizalmas jellegű jelentése a magyar-jugoszláv határrendező bizottság munkájáról (Szeged, 1922). 17 UO. 18 Uo. A probléma itt abból adódott, hogy a Jugoszlávia területére eső Gola község és a környékét kiszolgáló golai vasútállomás Magyarországon maradt. A jugoszláv állam, a mentesítő vonal megépítéséig, a trianoni szerződés 303. paragrafusában jogot nyert állampolgárai számára a magyar területen lévő állomás és vonalszakasz használatára. A rendelkezés végrehajtása körüli vita végül Vassel győzelmével zárult, aki elérte, hogy Gola a szolgalmi kötelezettség alól felszabaduljon. "Uo. 20 A határ kijelölését befolyásolni kívánó beadványok születtek majd minden, a határkijelölésben szerephez jutó járásban, községben. Zala megyén kívül Bács-Kiskun vármegyében is megyei szinten fogalmazták meg kérésüket, ez a dokumentum azonban, tartalmát tekintve, megmaradt egyszerű kérvénynek. A bácskai beadvány fellelhető: MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok), 16. cs. 21 Vassel Károly: i. forrás. 542