„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Ormos Mária: Trianon és a magyar gazdaság

könyv formájában ki is adták.

15 A felszólalók, illetve a szerzők hivatkozási alapja ugyan á, Gömbös-féle nemzeti munkaterv volt, egyikük kivételével azonban valamennyien szakmai és kizárólag szakszerű szempontok alapján vizsgálták a gazdaság különféle szekcióinak problematikáját, és tettek gyakorlati javaslatokat a megoldásra.

16 A mezőgazdaság vonatkozásában a konferencia elsősorban a kisárutermelőkkel foglalkozott. Rámutattak, hogy gondja, méghozzá sok esetben súlyos gondja annak a kisgazdának is akadt, aki viszonylag testes birtokkal rendelkezett, és mindent meg is tett annak érdekében, hogy boldoguljon. A problémák fő csoportjait a magyar településszerkezet, a tagosítás hiányai, a közlekedési-szállítási nehézségek és végül a víz kérdésében látták. Valamennyi összefüggött egyébként azzal a ténnyel, hogy a modernizálás hazánkban viszonylag későn kezdődött, és a már elkezdett munkálatok kibontakoztatására, illetve befejezésére nem maradt idő. Nézzük kicsit közelebbről, mit lehet e felmérés alapján megtudni a fennálló nehézségek, problémák részleteiről! Az Alföldön a tagosítás többnyire végbement, és a kisbirtokok általában egy tagban feküdtek. Ezzel szemben a gazda vagy a városban, vagy a faluban lakott, és ahhoz, hogy földjét elérje, jócskán kellett szekereznie. Baromfit nevelni, tej- vagy tojásgazdálkodást folytatni, zöldséget vagy gyümölcsöt termelni ilyen körülmények között lehetetlen volt. Volt, aki mégis megpróbálta, és annak rendje és módja szerint bele is bukott, ha nem másért, azért, mert mire észbekapott, mások leszüretelték az almáját vagy a szilváját. Nem vitás, hogy az intenzív gazdálkodás ideális helye az érintett szempontból a tanya lett volna - vélte egy felszólaló -, és ha a tanyák mégsem váltak virágzó gazdálkodási központokká, annak nyilvánvalóan a többi problémában - villany-, vízhiány, a szállítás megoldatlansága stb. - állt a magyarázata. Mindenesetre az alföldi paraszt még így is istenes helyzetben volt zalai vagy baranyai társához képest, aki - és ez nem tréfa - mondjuk 40 holdas birtokán több mint 30 felé futkosott, mert a parcellák még véletlenül sem feküdtek egymás mellett. Boldog lehetett, ha a vetést és az aratást időben el tudta végezni, nemhogy újításokkal foglalkozzék. Lehetett volna ezen segíteni? Valószínű, hogy ami a tagosítást illette, minden további nélkül, hiszen a tagosítás már évtizedek óta folyt Magyarországon, csakhogy olyan lassú ütemben, hogy hozzá képest a csiga is bajnoknak tekinthető. E téren kétségkívül nem a pénzhiánnyal és nem is a földfelmérő mérnökökkel, hanem a lomha magyar közigazgatással volt a baj. Egészen más téma azonban a tanyák izoláltsága, a falvak és városok, valamint a megművelt föld közötti összeköttetés primitív volta, vagy olykor hiánya. Ezt a kérdést nyilvánvalóan csak hosszú távú, jól megtervezett és következetesen kivitelezett program keretében lehetett volna megoldani. Nem kétséges, hogy a Bethlen-kormány és egyik-másik utódja is költött a közúti közlekedés javítására, toldoztaAz országrendezés mérnöki megvilágításban a Nemzeti Munkaterv alapján. Magyar Mérnök és Építész Egylet és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, Bp., 1933. A kivételt Hilberth István Az érdekképviseleti rendszer és annak szociálpolitikai vonatkozásai című cikke képezte, amelyben a szerző Othmar Spann osztrák professzor idevonatkozó elveit ismertette. Ez volt viszont az egyetlen olyan anyag, amelyet a konferencia nem vont be ajánlásai körébe. 53