„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Csóti Csaba: A Mura–Dráva határ néhány történeti problémája (1910–1955)

Szintén érdekes eredményekre vezethet a „hatalom" és a határvidék/ vagy éppen a központi hatalom és a határvidéket közigazgatásilag „felügyelő" vármegye közötti érdekazonosságok és érdekkülönbségek feltárása is.

3 Az eddig említett általánosabb vizsgálati szempontok mellett a Mura-Dráva határ rendelkezik egy sajátos, csak a nyugat-magyarországi határterületekkel rokonítható problémával is. Ez az 1950-es évek Jugoszlávia-ellenes politikájának hatása a térségre, pontosabban a hatalom olyan beavatkozása a határvidék életébe, mely hosszú távon is hozzájárult a határ menti területek versenyképességének csökkenéséhez. A továbbiakban - a fenti szempontok figyelembevételével - a Mura-Dráva határ történetének néhány kevésbé ismert, elsősorban regionális jelentőségű kérdésére kívánjuk felhívni a figyelmet.

4 így a határvidék térbeli elhelyezkedésének általunk indokoltnak érzett meghatározása után a Dráva, majd a MuraDráva határvidék „születésének" néhány sajátosságára kívánunk rámutatni. Ezt követően, a trianoni határvonal 1921-1922. évi kijelölése kapcsán a Zala megyei közigazgatási-politikai elitnek a központi kormányzattól némiképp eltérő, sőt azzal konfrontálódó revizionista szempontjait kívánjuk bemutatni. Végül, eddig részben publikálatlan dokumentum felhasználásával, fel kívánjuk hívni a figyelmet az 1949-1955 közötti években a hatalomnak a dél-dunántúli határvidékkel kapcsolatos döntéseire. A vidéken a XX. századi határváltozások mindvégig a Dráva vízgyűjtő területén belül maradtak. így célszerűnek látszik korszakunkban a történeti határsáv topográfiai helyét mint „Dráva-vidéket" meghatározni. Azt, hogy a folyónak meddig terjed az egyéni életkörülményeket is befolyásoló „hatása", az egykori folyammérnöki hivatalok jelölték ki a legpontosabban akkor, amikor térképen ábrázolták fennhatóságuk területét.

5 Úgy véljük, hogy a Nagykanizsai és Varasdi Folyammérnöki Hivatalok által készített térkép lehetőséget teremt arra, hogy a dél-dunántúli határvidék térbeli elhelyezkedését meghatározzuk. Mindemellett a folyammérnökök egykori térképe segítséget nyújt a horvát határvidék meghatározásához, így hozzájárulhat egy komplex határvidék-vizsgálat területének kijelöléséhez is. Az 1890-es években összeállított folyótérképen megtaláljuk azokat a községeket, melyeknek birtokain 1910-1914 között kitűzték a magyar-horvát határt. 3 Itt kívánjuk felhívni a figyelmet azoknak az úti jelentéseknek a vizsgálatára, melyekben a helyi közigazgatási tisztviselőknek a két világháború között, a szomszédos utódállamok határ menti területein tett tárgyalásairól tudósítanak. Jelentéseikben nemegyszer hangulatokról, érzelmekről számoltak be, így beszámolóikon jól lemérhető a határ menti kapcsolatok „olvadása", vagy éppen „jegesedése". (A jugoszláv területekkel kapcsolatos látogatásokra ez alkalommal, más, fontosabbnak ítélt kérdések miatt, hely hiányában nem térünk ki.) 4 Természetesen így előadásunknak nem lehet célja a teljességre törekvés, különös tekintettel arra, hogy egy ilyen vállalkozáshoz ma még az alapkutatások eredményei is hiányoznak. A tárgyalt kérdések kiválasztásánál ezért az a szubjektív elv érvényesült, hogy a szerző az őt jelenleg leginkább foglalkoztató kérdéseket, szerencsés esetben az arra adott válaszkísérleteit kívánta ismertetni. 5 Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: ZML), VI. 221. (Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal iratai), 1/1914. 538