„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Csóti Csaba: A Mura–Dráva határ néhány történeti problémája (1910–1955)

CSÓTI CSABA A Mura-Dráva határ néhány történeti problémája (1910-1955) Magyarország határai közül a Zala, Somogy és Baranya megyék területét érintő déli szakasz az egyetlen, melynek esetében a „természetes határ" fogalma értelmezhető. Errefelé a Dráva, illetve Zala megyében részben a Mura mentén húzódik az országhatár. Még ahol a határ nem közvetlenül a folyó mentén fekszik, ott is meghatározó a Dráva szerepe, elsősorban vízrajzi és mezőgazdasági szempontból.

1 így a dél-dunántúli határt joggal nevezhetjük „Mura-Dráva környéki" határnak is. Itt, a dunántúli „délvidék" jelentős részén már a trianoni béke előtt is határvonal húzódott, mely országos viszonylatban a legkevésbé „szenvedte meg" az 1920-as területelcsatolást. Ezen a vidéken tehát nem Trianon teremtett először határt, csupán módosította azt.

2 Míg az ország más határszakaszának története kétségkívül a trianoni békével kezdődik, addig az eredeti Dráva-határ születése a XIX. század második felétől 1914-ig békés körülmények között ment végbe. Ennek köszönhetően itt jobban elkülöníthetők azok a problémák, melyek okai nem a trianoni döntésben keresendők, hanem természetes velejárói a határvidéknek. Jelenlegi országhatáraink történetének vizsgálatakor a lényegében indokolt és érthető kötődés a trianoni béke problémájához gyakran elfedi azt a tényt, hogy a határvidék történetének regionális kutatása nem csupán földrajzi és szociológiai szempontból, de történeti szemszögből tekintve is számtalan, Trianontól független kérdést vethetne fel. A legfontosabb ezek közül vizsgálatunk tárgyának definiálása, vagyis a történelmi „határ mente" térbeli elhelyezkedésének meghatározása. A földrajzi tér meghatározásával szemben azonban a „történelmi tér" kijelölése komoly kérdéseket vet fel. A történelmi határvidéknek éppen azok az események alakítják ki kontúrjait, melyek vizsgálatához a definiálásra szükségünk lenne. 1 A Vas és Zala megyékben fekvő, úgynevezett Lendva-vidék, valamint a Baranyaiháromszög esetében a határ egyaránt a Dráva vízgyűjtő területén halad keresztül. 2 A térségnek a trianoni határ kijelölésében 1921-1922-ben játszott szerepére vonatkozólag lásd Bacsa Gábor: A magyar-jugoszláv (S.H.S.) határ megállapítása és kitűzése (a trianoni szerződés szerint) 1921-1924. Bp., 1998; Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig. Lendva, 1996; valamint Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése (A magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság működése 1921-1924). In: Janus Pannonius Múzeum évkönyve 43. (1998.), Pécs, 1999; és Csóti Csaba: A trianoni döntés és Zala megye. In: Zala megye ezer éve. Zalaegerszeg, 2001. 537